• Image 01
  • Image 02
  • Image 03
  • Image 04
  • Image 05
  • Image 06
KERESŐ
csorsz-arka
Csörsz-árka

A hét és fél évszázados írásos történelemmel rendelkező Dunakeszinek jelenleg közel 42.000 lakosa van. A települést először IV. Béla 1255-ben kelt adománylevele említi, a helység története azonban ennél is régebbre nyúlik vissza: régészeti ásatások bizonyítják, hogy már az újkőkortól lakott volt a település. Jelentős emlékünk a római kori őrtoronymaradvány, amelyet I. Valentinianus uralkodása alatt emeltek a IV. században.  A római idők végén és a népvándorlás korában kvádok és szarmaták lakták a területet. Utóbbiak keze nyoma az a Duna és a Tisza között húzódó kiterjedt sáncrendszer, amelyet a köznyelv csak Csörsz árkának nevez. A honfoglaló magyarság jelenlétére az Új-szőlőkben és a Helyrejáró-dűlőben található X. századi leletek utalnak.

Az első komolyabb műemlék a XIII. század első feléből származó templom volt, amelynek maradványai ma is láthatók az Alagi-majorban. A település a török korban többször is elnéptelenedett, majd a Rákóczi-szabadságharc idején lakossága még egyszer menekülni kényszerült. Egy 1715-ös összeírásban ismét lakottként szerepel, ekkor már Dunakeszi néven. A település 1728-ban báró Orczi István birtokába került. Ő építtette meg az öregtemetőben lévő egyhajós Szent István király kápolnát. 1748-ban gróf Grassalkovich Antal vette meg a községet. A gazdag főúr iskolát alapított Dunakeszin, új templomot is építtetett (1756) a hozzá tartozó plébániaépülettel (1767). A Grassalkovich-ok három generációja birtokolta Dunakeszit, amely folyamatos fejlődést, gyarapodást biztosított a térségnek. Az igazi fejlődés a XIX. század derekán indult el a vasút megépítésével. Magyarország első vasútvonala 1846-ban készült el Budapest és Vác között, dunakeszi megállóval. Jelentős dátum volt a település életében 1862 is, amikor megszűnt a községben a jobbágyság. Ekkor virágzott fel a szőlészet és a növénytermesztés. 1877-ben már vasútállomása, postája és távirati állomása volt a községnek. Az 1880-as években épült a Fővárosi Vízmű és a Duna gátrendszere.

alagon1890-1950 között a Magyar Lovar Egylet építkezése nyomán Európa egyik legfejlettebb tréningtelepe jött létre Alagon. A lósport fellendülése komoly infrastrukturális bővülést is jelentett. A XX. század elején a vasút jelenléte, a főváros közelsége a településre csábította az élelmiszeripart és a gépipart. A MÁV Főműhelyt 1926-ban adták át a termelésnek. A szocializmus éveiben egy újabb iparosítási hullám érte el a települést. Dunakeszi 1977-ben megkapta a városi címet, régi arculatát teljesen megváltoztatták. A rendszerváltást követő megtorpanás után hamar talpra állt, és az utóbbi 20 évben rohamos fejlődésnek indult. A városvezetés teljes egészében becsatornázta a települést, a közutakat leaszfaltozta, számos közparkot hozott létre, és megnyitott egy ipari parkot is. Dunakeszi kedvelt célpontja a letelepedni vágyó fiataloknak is, amelynek köszönhetően az országos tendenciától eltérően, a város népessége gyarapszik, óvodái, iskolái gyermekzsivajtól hangosak.  Így 2005-ben, első írásos említésének 750. jubileumát, egy gyarapodó, fiatalos város ünnepelte. Az elkövetkező évek a fejlesztésekről fognak szólni a városban: a városi ranghoz méltó főteret kap a település, bővül a kerékpárút-hálózat, sokasodnak és gazdagodnak a kulturális- és szabadidős programok, és 2014-re minden számottevő belterületi út aszfaltburkolattal lesz ellátva.  Ezek a lépések is segítik a település azon szándékát, hogy agglomerációs alvóvárosból élhető és tartalmas kisvárossá fejlődjön.

Csoma Attila
helytörténész

Közérdekű adatok

KÖZÉTKEZTETÉS

Munkaidőn kívüli
műszaki ügyelet
telefon: 06 70 380 6473
Közvilágítás
hibabejelentő
telefon: 06 80 625 726
Mezőőri szolgálat
telefon: 06 70 339 4738
Gazdaság
Heti tablóajánló