Akadálymentes verzió ki/be
A Mi városunk Önkormányzat Ügyintézés

 

A hét és fél évszázados írásos történelemmel rendelkező Dunakeszinek jelenleg közel 43.000 lakosa van. A Duna partján fekvő település a legnagyobb nem megyei jogú város az országban és egyre kedveltebb lakóhely – főként a családosok körében. Az utóbbi években több ezren költöztek Dunakeszire. Önkormányzatunk az összefogásra és együttműködésre törekszik mind a lakossággal, mind a vállalkozókkal, mind a testvértelepülésekkel (Székelykeresztúr, Casalgrande, Ravda, stary Sacz). Városunkban bolgár, roma és német nemzetiségi önkormányzat is működik. Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat hivatalos oldala

A település öt általános iskolával, egy gimnáziummal és egy művészeti iskolával büszkélkedhet.

Azt gondoljuk, a hely adottsága: a főváros és a Duna közelsége, a kedvező domborzati adottságok és mindezek együttesen megélhetést, biztos jövőt tudtak, s tudnak még napjainkban is nyújtani.

Több mint 750 évvel ezelőtt született az a dokumentum, amely először tesz említést településünkről. Korabeli jelentőségét mi sem jelzi jobban, minthogy az első hazai vasútvonal egyetlen köztes megállója Dunakeszin volt. S vajon hányan gondolnak arra egy-egy pirosló paradicsom elfogyasztása során, hogy itthoni meghonosítói helybéliek voltak.

Az első komolyabb műemlék a XIII. század első feléből származó templom volt, amelynek maradványai ma is láthatók az Alagi-majorban. Az igazi fejlődés a XIX. század derekán indult el a vasút megépítésével. Magyarország első vasútvonala 1846-ban készült el Budapest és Vác között, dunakeszi megállóval. Jelentős dátum volt a település életében 1862 is, amikor megszűnt a községben a jobbágyság. Ekkor virágzott fel a szőlészet és a növénytermesztés. 1877-ben már vasútállomása, postája és távirati állomása volt a községnek. Az 1880-as években épült a Fővárosi Vízmű és a Duna gátrendszere.

Alagon 1890-1950 között a Magyar Lovar Egylet építkezése nyomán Európa egyik legfejlettebb tréningtelepe jött létre. A lósport fellendülése komoly infrastrukturális bővülést is jelentett. A XX. század elején a vasút jelenléte, a főváros közelsége a településre csábította az élelmiszeripart és a gépipart. A MÁV Főműhelyt 1926-ban adták át a termelésnek. A szocializmus éveiben egy újabb iparosítási hullám érte el a települést. Dunakeszi 1977-ben megkapta a városi címet, régi arculatát teljesen megváltoztatták. A rendszerváltást követő megtorpanás után hamar talpra állt, és az utóbbi 20 évben rohamos fejlődésnek indult.

Említést kell még tennünk a repülőtérről, amely a vitorlázó sport szerelmeseinek kedvelt helyszíne, valamint a számtalan sportlétesítményről, egyesületről, melyek mind-mind az itt lakókat szolgálják.

Mára Dunakeszi a magyarországi kistérségek közül a második legfejlettebb térség központi településévé nőtte ki magát. Köszönheti ezt az itt élők szorgalmának, lokálpatrióta szellemének, az előrelátó és folyamatos fejlődésnek. Mindez nem kis dolog Budapest tőszomszédságában.

Városunk közössége erős, aktív, és büszke ara, hogy Dunakeszi lakos. A „Dunakeszi, a Mi városunk” egy civil kezdeményezésű program, amely 2010-ben indult útjára. Célja, hogy az itt élők büszkék legyenek és lehessenek arra, hogy Dunakeszi lakosai.

Ez a politikától mentes összefogás a lokálpatrióta értékeket és a közösségi együttműködést kívánja életre hívni. Szeretnénk minden Dunakeszi lakost, helyi szervezetet bevonni a kezdeményezésbe, és örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen érzik úgy: egy közösséghez tartozunk.

Igyekszünk elérni, hogy az ügyeinkhez való hozzáállás, a városi közösségi programok, kiadványok, de valamennyi, Dunakeszi lakosságát szolgáló kezdeményezés ennek a szemléletnek a jegyében valósuljon meg.

388462 326374277390074 1300547978 n

angol zászló

 

 

 

 

német zászló