Hivatali ügyek/Papír alapú ügyintézés

Ügyintézés - Adó - Gépjárműadó

Ügyleírás

Az adó tárgya:

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű.

Az adó alanya:

Fő szabály szerint az adó alanya az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak.

Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Az adó alanya az ,,E'' és ,,P'' betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adó alapja és adó mértéke

Az adó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Az adó mértéke személyszállító gépjármű esetén, a gépjármű

  • gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 4–7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 8–11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 12–15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).

Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke ezekben az esetekben az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

  • a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
  • a fenti pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni.

A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.

Adómentességek:

Mentes az adó alól:

  • a költségvetési szerv,
  • az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
  • az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott, (A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.)
  • az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
  • a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
  • a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.
  • a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,
  • az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
  • az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.

Fontos kiemelni, hogy az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az adóalanynak – fő szabály szerint – nem kell bejelentést tennie és bevallást benyújtania az adóhatósághoz, mivel a gépjárműadó fizetési kötelezettség megállapítása az Okmányirodák által vezetett járműnyilvántartásban szereplő adatokból hivatalból történik.

Ennek megfelelően az adózónak csak azokban az esetekben kell bejelentést tenni (bevallást benyújtani) az adóhatósághoz, ha adómentességet vagy az adófizetési kötelezettség szünetelését kívánja érvényesíteni.

Alkalmazott jogszabályok:

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

102/2011. (VI.29.) kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény


Gyakran ismételt kérdések

Be szeretném jelenteni, hogy vásároltam/eladtam egy autót.

Okmányirodában kell bejelenteni mind a vásárlást, mind az eladást, mind pedig ott kell kezdeményeznie a forgalomból történő kivonást.

Eladtam az autómat, miért én fizetem a súlyadót?

Ha a gépjárművet kereskedésbe adta be, akkor a kereskedő ki fogja vonni a forgalomból a járművet, és az időarányos részre a gépjárműadó visszajár.

Ha a gépjárművet magánszemély (vagy cég, aki nem kereskedő) vette meg, akkor az eladó fizeti a teljes éves súlyadót, tekintettel arra, hogy éves adózás van, aki január 1-jén a tulajdonos, ő az adó alanya teljes egész évben.

Vettem egy autót, mikor várható a súlyadó?

Ha a gépjárművet autókereskedésben vásárolta, és a vevő nevén került újra forgalomba, akkor a vásárlást követő hónap 1. napjától adóköteles vevő nevén a gépjármű.

Ha a gépjárművet magánszemélytől vette, akkor a vásárlást követő év január 1-jétől adóköteles vevő nevén.

Ideiglenesen kivonattam a személygépkocsimat a forgalomból, bejelentem.

Nincs bejelentési kötelezettség, okmányirodában kell intézni a kivonást.

Megállított a rendőr, hogy ki van vonva a kocsim a forgalomból!?? Én erről miért nem tudok??

1 éven túli gépjárműtartozás esetén hivatalunk kivonja a forgalomból a gépjárművet. A tartozás kifizetése után egy kérelem benyújtásával az autó újra visszahelyezhető a forgalomba. A kérelmet az Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán tudja kitölteni és leadni.

Örököltem a gépjárművet mi a teendő?  

Egy forgalmi engedély másolata elegendő, illetve hagyatékátadó végzés, nem kell bevallás nyomtatványt benyújtani.

Ellopták az autómat mit kell tennem önök felé?

A szünetelés bejelentését a gépjárműadó nyomtatványon kell megtenni. A rendőrségi igazolást másolatban csatolni kell a bevalláshoz.

 

Nyomtatványok - Gépjárműadó

DIÓSSI CSABA

Dunakeszi Város Polgármestere

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön minden, Dunakeszit érintő fontos eseményről.

Írjon nekünk

Közérdekű

Elérhetőségeink

Dunakeszi Polgármesteri Hivatal:

Személyes ügyfélszolgálat:
2120 Dunakeszi, Fő út 25.

Elérhetőségek:
Központi ügyfélvonal: +36 27 542 800
Központi telefax: +36 27 341 182

Munkaidőn kívüli
műszaki ügyelet
telefon: +36 70 380 6473

E-mai címek:
Központi: ugyfelszolgalat@dunakeszi.hu
Jegyző: jegyzo@dunakeszi.hu

Nyitva tartás:

Hétfő 08:00 - 17:30
Kedd 08:00 - 16:00
Szerda 08:00 - 16:00
Csütörtök 08:00 - 16:00
Péntek 08:00 - 12:00

Polgármesteri beszámolók

Dunakeszi Polgár

Dunakeszi Post

Új Széchenyi terv