Hivatali ügyek/Papír alapú ügyintézés

Ügyintézés - Építési engedélyezés

 

Építési engedélyezési eljárás

Ügyleírás:

Az építési tevékenység végzésére jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.

Kivétel:

- Egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenység:

  • a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése
  • műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése
  • első kettő pontban foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés
  • természetes személy építtető által megvalósított 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenység, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz
  • a természetes személy építtető – műemlék kivételével – által megvalósított meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi

- Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység:

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak

- Építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye. (Ebben az esetben az település polgármesterénél  településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.)

Hatáskör és illetékesség:

A Kormány az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Illetékességi területe: Dunakeszi, Fót, Göd, Csomád.

Nem tartozik a Jegyző hatáskörébe:

  • kormányrendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügy
  • a jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal
  • a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki értéket, műemléket, továbbá műemlék telkét érintő első fokú építésügyi hatósági feladatok
  • a sajátos építményfajták
  • a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek
  • a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyei
  • az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OAH r.) meghatározott építésügyi hatósági ügyek

Szükséges okiratok, mellékletek:

Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:

  • a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását
  • adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel
    • az adott eljáráshoz előírt építészeti-műszaki dokumentációt,
    • a a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, előírt dokumentációt
  • a tervezők eredeti (papír alapú) aláírólapját (építészeti-műszaki dokumentáció hitelesítésére)
  • eredeti (papír alapú) meghatalmazást (ha a kérelmet benyújtó személy más nevében jár el

A kérelemhez mellékelni lehet:

  • ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,
  • az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.
  • Amennyiben a kérelmező birtokában van
  • a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
  • erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,
  • termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,
  • a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

Ügyintézés díjszabása:

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XV. melléklet I/1-2. pontja határozza meg.

Alkalmazott jogszabályok:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Egyéb fontos tudnivalók:

Ha az építtető vagy meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő.

Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel lehet benyújtani.

Egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.

Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, bontás engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésre, irányuló kérelem is előterjeszthető.

Felhívjuk a figyelmét, hogy:  

Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

Az építésügyi hatóság, ha a helyszíni szemléjén megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja.

Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

Nyomtatványok, útmutatók:

ÉTDR kérelem nyomtatvány

statisztikai adatlap


Gyakran ismételt kérdések

Mit építhetek a telkemre?

Az ingatlanok beépíthetőségét -  az országos előírásokon túl - minden esetben az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve határozza meg. Az illetékességi terület településeinek helyi építési szabályzata – mely az építésre vonatkozó előírásokat tartalmazza – a települések honlapján megtalálható.  Kérdés esetén az adott település önkormányzatához, főépítészéhez lehet fordulni. De kérdéseikre az ingatlanok pontos adatainak ismerete nélkül nem lehet válaszolni. (Például: helyrajzi szám, méret, művelési ág.)

Mennyi ideig tart az eljárás?

Az eljárás ügyintézési határideje a 2004. évi CXL. törvény, (egyes esetekben a 1997. évi LXXVIII. törvény) előírásai szerint 21 nap (400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi épületeket érintő építési tevékenység esetén 75 nap). Az ügyintézési határidőbe többek között nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama.

El lehet-e térni az építési engedélyes tervektől?

A jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha

  • az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit,– helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén – településképet meghatározó homlokzati elemeit,
  • az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy
  • az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység.

Ezen esetekben legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét.

Zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén minden esetben módosított építési engedélyt kell kérni, ha a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét érinti.

Hogyan lehet az eljárás illetékét leróni?

Elektronikus úton benyújtott kérelem esetén: az illetéket a Magyar Államkincstár Eljárási illetékbeszedési számlájára (10032000-01012107) készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül lehet leróni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.

Papír alapú kérelem esetén: az illetéket a kérelmen illetékbélyeg formájában kell leróni.

Nyomtatványok - ÉTDR kérelem

Statisztikai adatlap használatbavételhez

312/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 1. sz. m.

DIÓSSI CSABA

Dunakeszi Város Polgármestere

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön minden, Dunakeszit érintő fontos eseményről.

Írjon nekünk

Közérdekű

Elérhetőségeink

Dunakeszi Polgármesteri Hivatal:

Személyes ügyfélszolgálat:
2120 Dunakeszi, Fő út 25.

Elérhetőségek:
Központi ügyfélvonal: +36 27 542 800
Központi telefax: +36 27 341 182

Munkaidőn kívüli
műszaki ügyelet
telefon: +36 70 380 6473

E-mai címek:
Központi: ugyfelszolgalat@dunakeszi.hu
Jegyző: jegyzo@dunakeszi.hu

Nyitva tartás:

Hétfő 08:00 - 17:30
Kedd 08:00 - 16:00
Szerda 08:00 - 16:00
Csütörtök 08:00 - 16:00
Péntek 08:00 - 12:00

Polgármesteri beszámolók

Dunakeszi Polgár

Dunakeszi Post

Új Széchenyi terv