Ügyleírás:

A város közigazgatási területén állat csak az egészségügyi, állatvédelmi közegészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környező lakosság nyugalmának szükségtelen zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról.

A jegyző az állatvédelmi hatósági jogkörét az alábbi esetekben gyakorolja:

• Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése – ellenőrzése
• Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése
• Állatvédelmi bírság kiszabása

Állatvédelmi ügyek fajtái:

1. Állatvédelmi panaszok kivizsgálása

2. Hatósági eljárások:

Állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés

Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés

Állatvédelmi bírság kiszabása

Ebösszeírás

A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy e-mail-en lehet benyújtani.  A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését is.

A bejelentőlapot a kifogásolt állattartás helye szerint illetékes jegyző részére kell elküldeni.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,
• amennyiben ismert, az állattartó nevét,
• a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,
• a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,
• a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.

A bejelentő lapon érdemes megadni egy-két tanú nevét és címét, aki(k) szintén tudnak az ügyről, mert ez megkönnyíti a bizonyítást és meggyorsíthatja az eljárás lefolytatását.

Amennyiben a kifogásolt állattartó neve és címe nem ismert, az eljárás valamivel tovább tart, hiszen adott esetben az illető személyét is ki kell deríteni.

A bejelentést követően a jegyző megbízásából eljáró ügyintéző az állattartás helyszínén hatósági ellenőrzést végez.

Hatáskör és illetékesség:

Az eljárás illetékességi területe Dunakeszi Város közigazgatási területe.

I. fokon döntést hozó szerv: Dunakeszi Város Jegyzője, mint állatvédelmi hatóság. A hatáskört az I. fokú eljárásban a jegyző gyakorolja.

Az I. fokú döntés a közléssel válik jogerőssé. Az állatvédelmi hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

Az elsőfokú döntés felülvizsgálatával kapcsolatban közigazgatási pert indíthat a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 28.§ (1) bekezdése értelmében a beadványt elektronikus úton, postai úton vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani.

Szükséges okiratok, mellékletek:

• Formanyomtatvány
• Fénykép/videofelvétel, vagy egyéb, a bejelentő állításának bizonyítására alkalmas okirat  (amik egyértelműen bizonyíthatóvá teszik a cselekményt még akkor is, ha pár nap, vagy egy hét múlva esetleg már minden nyomát eltüntették)

Ügyintézés díjszabása:

Az eljárás illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról

41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartásról szóló 19/2010 (V.27.) rendelete

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről szóló 30/2015. (XI.04.) önkormányzati rendelete

Egyéb fontos tudnivalók:

Az egy ingatlanon tartható állatok száma nem korlátozható, az állattartó köteles azonban gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, az állattartás céljára szolgáló létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról, az állattartás során képződő hulladékok megfelelő kezeléséről és elhelyezéséről.

Az állattartás során meg kell akadályozni, hogy az a külterületre vagy más ingatlanra átjusson.

Állatot elhagyni nem szabad, amennyiben a tulajdonos nem kívánja tovább tartani, köteles gondoskodni az elhelyezéséről.

Amennyiben az állat elszállítására kötelezik a tulajdonos, úgy annak költségét a tulajdonos viseli.

Amennyiben a jegyző az általa közvetlenül igazgatott terület tekintetében arról értesül, hogy az eb sérülést okoz más ebnek vagy embernek, a bejelentést követően a jegyző köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerinti illetékes járási állategészségügyi hatóságot.

A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.

Kóbor állat befogása esetén - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állat tulajdonjoga az államra száll. Amennyiben a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, köteles a befogással keletkezett költségeket megtéríteni.

Állatpanzió és állatmenhely létesítésére irányuló szándékát köteles a szolgáltató a járási állategészségügyi hivatalnak bejelenteni.

Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható – betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.

A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állategészségügyi hatóság felé.

Az állati trágya és trágyalé elhelyezésére az állattartónak trágyatárolót kell létesíteni.