Ügyleírása:

I.          Hulladékkezelés

A hulladék kezeléséről az gondoskodik, akinek birtokában van.

A Ht. 4. §-a értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.

Települési szilárd hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatást igénybe venni.  Kártérítésre kötelezett, aki a gyűjtő edényben olyan anyagot helyez el, amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozó egészségét vagy a járműben kárt okoz. A hulladék tulajdonosa felel, amennyiben a hulladéktól nem a megfelelő módon válik meg, illetve a hulladék elszállításáról vagy kezeléséről nem gondoskodik. Amennyiben a hulladék tulajdonosa vagy birtokosa a kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, akkor a kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

Avar- és kerti hulladékot (a kert használata során keletkező, és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány: avar, falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradvány) elsősorban hasznosítással és komposztálással kell ártalmatlanítani, erről az ingatlan tulajdonosának illetve használójának kell gondoskodni.

Az avar-és kerti hulladék égetése tavasszal (március 1-től május 15-ig) szerdánként és szombatonként, illetve ősszel (szeptember 15-től november 30-ig) szerdánként és szombatonként végezhető. Vasárnap és ünnepnapokon az égetés szigorúan tilos, abban az esetben is, ha az ünnepnap szerdai napra esik. Égetés kizárólag személyes felügyelet mellett, a tűzvédelmi szabályok szigorú betartásával végezhető, veszély esetén a tűz eloltásáról az égetést végző személy köteles gondoskodni. Lakott területen kívül is kizárólag avar-és kerti hulladéknak minősülő anyagot lehet égetni. Tilos veszélyes hulladékot nyílt térben, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben égetni.

Települési folyékony hulladékok (EWC kód: 16 10 02: vizes folyékony hulladék, amely veszélyes anyagokat nem tartalmaz, EWC kód: 16 10 04 vizes tömény oldat, amely veszélyes anyagokat nem tartalmaz, EWC kód: 20 03 04 emésztőgödrökből származó iszap, EWC kód: 20 03 99 közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok) gyűjtése kizárólag zárt, szivárgásmentes gyűjtőberendezésben végezhető. Tilos a települési folyékony hulladékot bármilyen formában és módon a talajba, talajvízbe vagy felszíni vízbe juttatni. A gyűjtés, tárolás során a hulladék sem az ingatlanon, sem a közterületen, sem a szállító járműbe való ürítéskor nem szóródhat szét vagy egyéb módon környezetterhelést nem idézhet elő. A környezetbe került hulladék eltávolításáról és az azonnali fertőtlenítésről (mésszel vagy más fertőtlenítésre alkalmas oldattal) az köteles gondoskodni, akinek hibájából a hulladék a környezetbe került.

A jegyző kötelezheti az illegálisan lerakott hulladék tulajdonosát, vagy ha az nem ismert az ingatlan tulajdonosát a hulladék elszállítására és ártalmatlanítására.

Amennyiben a hulladék vagy az ingatlan tulajdonosa a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a jegyző a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

II.        Növényvédelmi hatósági ügyek (parlagfű-mentesítés)

A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A hatályos jogszabályok szerint belterületen a jegyző június 30. napját követően, a parlagfű virágbimbó kialakulásától függetlenül köteles hatósági eljárást indítani azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű elleni védekezést. A hatósági intézkedéshez (közérdekű védekezés végrehajtása, bírság kiszabása) nem szükséges  a sérelem - egészségkárosodás - bekövetkezése, e körben elégséges  a védekezési kötelezettség elmulasztásának június 30-a után történő megállapítása.

A közérdekű védekezéssel kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget, így a vállalkozó díját, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és az ingatlanügyi hatóság esetleges költségeit a földhasználó(k) viselik.

A védekezési kötelezettség elmulasztása esetén - az eljáráshoz kapcsolódóan - a hatóság nem mérlegelhet, növényvédelmi bírságot kell kiszabni a fertőzött terület nagysága, fertőzöttségének mértéke figyelembevételével, melynek összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

A növényvédelmi bírság kiszabására belterület esetében a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága jogosult, ezért a közérdekű védekezés elrendelését követően a jegyző az ügyben keletkezett iratokat továbbítja az eljárásra jogosult hatóságnak.

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen, postai úton, vagy  e-mailen lehet benyújtani.

Szükséges okiratok, mellékletek:

A kérelemnek minimálisan tartalmaznia kell:

1. bejelentő neve, címe, lehetőség szerint telefonszáma (névtelen bejelentés esetén az eljárás során esetlegesen felmerülő kérdésekre nem tudunk honnan választ kapni, ami nehezítheti az ügy kivizsgálását)

2. a panasz tárgya (hol, milyen címen, milyen cég vagy magánszemély végzi a panaszolt tevékenységet, a mikor, mit észlel, esetlegesen milyen időközönként fordul elő a tevékenység)

Ügyintézés díjszabása:

Az eljárás illetékmentes.

Felhívjuk a figyelmét, hogy nem tartozik a Jegyző hatáskörébe:

• Levegőszennyezés (korom, füst stb.) a Kormányhivatalhoz tartozik.
• Parlagfű-mentesítés külterületen a Kormányhivatal földhivatali osztályára tartozik.

Alkalmazott jogszabályok:

A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény  (rövidítve: Ht.) 

A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Kormányrendelet

Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (rövidítve: Éltv.)

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésnek részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Kormányrendelet

Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló 15/2013. (VII.26.) önkormányzati rendelete

Dunakeszi Város Képviselő-testületének 14/2006. (VI.06) számú önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Dunakeszi Város Képviselő-testületének 24/2002. (X.1.) sz. önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról

Dunakeszi Város Képviselő-testületének 30/2015. (XI.04.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről