Veszélyes az alacsony vízszint!

KezdőoldalHírekVeszélyes az alacsony vízszint!
Vissza a listához További cikkek a kategóriában
Közérdekű | Strand
2026-07-28

Vigyázzon a Duna-parton – a látvány csal!

A rendkívül alacsony vízállás miatt látványos, szárazra került mederrészek alakultak ki, amelyek sokakat csábítanak sétára. Dunakeszi partjainál a korábban sekély, zátonyos részek most teljesen szárazzá váltak – ez azonban csapdát rejt a gyanútlan látogatóknak.
Ahol ma a víz kezdődik, ott a meder szinte azonnal, szakadékszerűen mélyül, hiszen a partvonal eltolódása miatt ott már a sodró, mély hajóutat érjük el. A látszólag szelíd, alacsony folyóban így egyetlen lépés is elég ahhoz, hogy valaki hirtelen mélyülő vízbe és erős sodrásba kerüljön.
Ne menjen be a vízbe a zátonyoknál, és tartsa távol a gyermekeket a víz szélétől!
Vigyázzunk magunkra és egymásra!

A Duna vízállása időről időre komoly meglepetéseket tartogat

A Duna vízállása időről időre komoly meglepetéseket tartogat a fővárosban és a közeli Duna-parti településeken élők számára. A legutóbbi abszolút negatív rekordot 2018. október 25-én regisztrálták a budapesti Vigadó téri vízmércén, amikor a folyó szintje mindössze 33 centiméterig süllyedt. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit is jelent pontosan ez a szám, és hova mutat a képzeletbeli nullpont.

Vízmérce

A budapesti vízmérce legelső hivatalos relatív 0 centiméteres szintjét még 1823. január 1-jén határozták meg az 1822-es rendkívül alacsony vízállás alapján. Később, a Lánchíd építésének előkészítésekor, az 1834-es és 1840-es rekordalacsony méréseket vették alapul az úgynevezett „semmi-pont” kijelöléséhez. A mérések célja az volt, hogy a nulla pontot a lehető legalacsonyabb vízszinthez rögzítsék, így elkerülve a negatív értékek használatát a mindennapokban. A Duna medrének későbbi mélyülése és a kiszáradások miatt azonban a vízszint a modern korban már többször is a nulla pont alá süllyedt. A mai napig érvényes referenciamagasságot az 1943-as Duna-menti vízmérce-korrekció során rögzítették véglegesen, amely a Balti-tenger felett 94,97 méteres abszolút magasságban található. A történelmi összehasonlíthatóság kedvéért ezt az alapszintet azóta sem módosították, így a mérések továbbra is pontos képet adnak a folyó szeszélyes ingadozásairól.