Dunakeszi Anno

A Keszi törzs, illetve annak leszármazottai számos települést alapítottak a történeti Magyarország területén. A mai Budapest környékén kettőt is: Budakeszit és Dunakeszit.

Eleinte a Keszi településeknek nem volt megkülönböztető nevük, így még a káptalanoknál is előfordult keveredés e kérdésben. A megkülönböztetés érdekében, és a középkori kertkultúra megtelepedését követően Dunakeszit Káposztáskeszinek nevezték el, hiszen Megyer, Alag és Keszi területén voltak Pest megye legdúsabban termő káposztaföldjei.

A középkor legfontosabb téli zöldségét termelték itt, amelynek legnagyobb részét a királyi udvarba, illetve Buda és környéke ellátására szállították. A török korban aztán a település határában növő nagyszámú vadkörtefa után
Körtvélyeskeszinek (Armutluk) hívták a falut.

1938-ban, I. (Szent) István király halálának 900. évfordulójának méltó megünneplése érdekében megszületett a terv, hogy a Szent Jobb végigjárja a történelmi Magyarországot.

A püspöki székhelyeken nagy ünnepségek keretében kiemelték az ereklyét.
A Szent Jobb szállítására a MÁV Dunakeszi Főműhelyé egy szalonkocsit alakított át. Középen három részből álló üvegajtót tettek be, mindkét oldalra. A kocsi közepén egy, a Főműhelyben fejlesztett tartóváz állt, amely a Szent Jobbot tartalmazó ereklyeházikót úgy ringatta, mint egy bölcső.

A körmentek alkalmával az ereklyetartó kilengése 20 mm körüli volt, a „bölcsőnél” 9 mm. Díszítése is a Főműhelyben készült, bizánci stílusban. Két oldalán a magyar szentek képei díszítették, valamint a két évszám: 1038 és 1938. A kocsi tetején négy imádkozó angyal között a Szent Korona kapott elhelyezést, amely este világított. Az elpusztult aranykocsit 2014 és 2019 között a Dunakeszi Járműjavító Kft. építette újjá.

1975. április 22-én állították fel a dunakeszi Lenin szobrot, a Nap utcai lakótelep „főterén”. A szobrot eredendően Karcag városa számára készítette Segesdi György szobrászművész, 1965-ben. Mivel ábrázolásmódja nem volt hagyományos, ezért Karcag nem fogadta el, így raktárba került.

Végül, 10 évvel később, a megyei pártbizottság kezdeményezésére érkezett Dunakeszire. Az avatási ceremóniát kétszer is elpróbáltak, és minden rendben ment. Az avatás során azonban sehogyan sem hullott le a lepel a szoborról, a kötél ugyanis minduntalan megakadt a nyakán… A fiaskó felelősét keresve a helyi párttitkár szabotázst emlegetett, végül mégsem lett komolyabb következménye az esetnek.

Mindannyian szeretjük a Katonadombot, amelynek története az 1848/49-es szabadságharcig nyúlik vissza. Történt ekkor, hogy a tavaszi hadjárat során Görgey Artúr, a magyar sereg főparancsnoka Vác bevételére készült, de tartott attól, hogy Budáról a császári hadak megindulnak a város megsegítésére.

A Kmety-hadosztályt így Dunakeszire rendelte, akikhez további seregrészek is csatlakoztak, és folyamatosan zaklatták a Rákospalotán állomásozó császári erőket.

Pestről három hajó is indult Vác felé, hogy megsegítsék az ostromlott erősséget. A dunakeszi Katonadombon felállított tüzérség azonban észrevette őket, és Hatala Péter hadnagy ellőtte az első hajó kormánykerekét, amely így sodródni kezdett. A másik két hajó – nem tudván milyen magyar erőkre kell még számítania – megfutamodott, így Görgey Artúr bevehette Vácot.

A Katonadombnak azonban nemcsak ekkor, de a második világháború végén is fontos hadi szerep jutott.