Helyi iparűzési adó

Adóköteles az a vállalkozó (magánszemély vagy cég) aki az önkormányzat illetékességi területén állandó vállalkozási tevékenységet folytat (iparűzési tevékenység). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával kezdődik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve:

– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben A továbbiakban röviden: Htv.) meghatározottak szerint számított – összegével,

– az alvállalkozói teljesítések értékével,

– az anyagköltséggel,

– az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a Htv. mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, és más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, az adó alapját egyszerűsített módon is megállapíthatja.

A helyi iparűzési adóról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2010. (XII.10.) sz. 2/A. § 2.önkormányzati rendelet módosítása következtében „…mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.”

Az alábbi eljárási tudnivalókra hívjuk fel az érintett adóalanyok figyelmét:

Az érintett adóalanyok köre a Htv. 52. § 23. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján: az a háziorvos, védőnő vállalkozó, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.

A rendelkezés több törvényi feltételt szab az adómentesség érvényesítéshez:

–  A háziorvos a külön jogszabályban – a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet – meghatározott tevékenységet végezzen. A rendelet 4.§ (1) – (2) bekezdései taxatíve felsorolják a háziorvos által végezhető tevékenységeket, e körbe tartozik az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel is, továbbá a tartósan betöltetlen háziorvos körzetben való helyettesítés keretében a hivatkozott bekezdésekben nevesített tevékenységek ellátása is.

–   A rendeletben meghatározott tevékenység végzés ellenértékének (árbevétel) legalább 80%-a – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból származzon.

A helyi adókról szóló 1990. évi törvény C. törvény 2023. évi módosítása három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.

A 2023. január 1. napjától hatályba lépő új szabályok szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalapmegállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően: május 31-ig) köteles majd megfizetni iparűzési adóelőlegét/adóját.

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja, illetve kilép a sávhatárból.

A kisvállalkozó adóalanyok az önkormányzati adóhatóságnál háromféle egyszerűsített adózási mód közül választhatnak:

Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó iparűzési adóalap

– 2,5 – 2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 50 ezer forint)

– 6 – 6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 120 ezer forint)

– 8,5 – 8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint. – (éves iparűzési adó: 170 ezer forint)

A kisvállalkozóknak a Htv. 39.§ (1) bekezdés alapján – tételes költségelszámolás – is lehetőségük van bevallásuk benyújtására.

Általános szabályok szerint adózó kisvállalkozások az új egyszerűsített iparűzési adóalapba történő belépése a következő módon lehetséges:

– főszabály: FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevalláson (pl.:2022. évi),

Amennyiben a kisvállalkozó adózó bevallását késedelmesen (május 31-jét követően) nyújtja be és azt igazolási kérelemmel nem menti ki, akkor a bevallás feldolgozásra kerül, ám az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó bejelentés már nem fogadható el. Azaz ő az általános szabályok szerint adózik.

– jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévre is, ezen adóévről (pl.: 2023. évi) szóló bevallásban (Htv. 39/A. (4) bek a)),

Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévéről szóló adóbevallásban jelentheti be az első adóévre is az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását.

– a székhelyét áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak bejelentési/változás-bejelentési nyomtatványon. (Htv. 39/A. (4) bek b))

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez az „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatvány (V. pont) szolgál, mely az E-önkormányzat portálon az adóügyi ágazat/általános adónyomtatványok között található meg.

A Htv. 39/A. § (9) bekezdése szerint a kisvállalkozó adóelőleg-fizetése az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz 2023. május 31-ig esedékes. Adóelőleget csak akkor kell vallania, ha a települési jelenléte az adóév ötödik hónapjának utolsó napja előtt kezdődik és megfelel a Htv. 39/A. § (10) bekezdés b) pontjának, azaz az előző adóévi bevétele nem több, mint a Htv. 39/A. § (1) bekezdés szerinti összeg (25 millió forint, az átalányadózó kiskereskedő esetében 120 millió forint).

A Htv. 39/A. § (6) bekezdése alapján, ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az önkormányzati adóhatóságnak. A bejelentési kötelezettségét teljesítheti a bevallási, illetve (ha az előző évről bevallásbenyújtási kötelezettség nem terhelte) a változás-bejelentési nyomtatványon is. E bejelentéssel egyidejűleg iparűzési adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben (szeptember 15. és március 15.) esedékes.

Amennyiben Adózó több önkormányzat illetékességi területén is végez tevékenységet, úgy minden településen egységes módon kell adóznia!

Az az egyéni vállalkozónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő, akinek az őstermelésből származó éves árbevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, az iparűzési adó alanyává válik, és bejelentkezési kötelezettség terheli. A bejelentkezési kötelezettségének a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon tehet eleget.

Az őstermelőnek, ha éves bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, iparűzési adó bevallási kötelezettsége is van, melynek határideje: az adóévet követő év május 31-e. A bevallási kötelezettségének a „Helyi iparűzési adóbevallás” nyomtatványon tehet eleget.

A Htv. 35.§ (1) és (2) bekezdése alapján:

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

A Htv. 52.§ 26. pontja alapján:

Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. tv. szerint:

Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelő igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és a magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.

Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány.

A lakhelyen (székhelyen) kívül – ha ez eltérő – a termőföld szerinti település önkormányzati adóhivatalánál is bejelentési kötelezettsége van.

A Htv. 52.§-a 31. pontja szerint telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Az iparűzési adóbevallásra, megfizetésre, kiutalásra vonatkozó határidőt a 2017. évi CL. számú adózás rendjéről szóló törvény, rövidítve Art. szabályozza, illetve kizárólag a kisvállalkozók vonatkozásában a Htv. 39/A. § (4), (6) és (7) bekezdése tartalmaz határidőt. Az iparűzési adó és adóelőleg elszámolási rendje naptári évvel megegyező üzleti év alkalmazása esetén.

tárgyév március 15. I. félévi helyi iparűzési adó-előleg megfizetése

tárgyév május 31. Az előző évre vonatkozó helyi iparűzési adóbevallás benyújtása. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése.

Kisvállalkozó adózó

• tárgyévi adóelőlegének fizetési határideje,
• tárgyévet megelőző adóévre vonatkozó bevallás benyújtási határideje, amennyiben az adó összege meghaladja az adóelőleg összegét; a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése, vagy
• amennyiben az adóelőleg meghaladja az adó összegét és annak visszatérítését kéri adózó;

tárgyév szeptember 15. II. félévi helyi iparűzési adó előleg befizetése

A fenti befizetési kötelezettségeket a Dunakeszi Város Önkormányzat 11784009-15731247-03540000 Helyi iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni.

Az Art. 69.§ alapján az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítási kérelmet kizárólag az esedékesség időpontjáig nyújtható be.