Ügy navigáció
Ügyleírás
A 2003. évi LXXXIX. környezetterhelési díjról szóló törvény alapján talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést (ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is) alkalmaz. Kivéve, ha egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt vagy szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.
Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1.200 Ft/m3.
Kiszámítása: díjfizetési alap (köbméter) x egységdíj (Ft/köbméter) x területérzékenységi szorzó (Dunakeszin: 3)
A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (10%)
A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. A talajterhelési díj alapját csökkentő számlát, igazolást, az azok keltét követő évben benyújtandó bevallással együtt kell megküldeni az adóhatósághoz.
A kibocsátónak a talajterhelési díjkötelezettséget érintő olyan változást, melyről egyéb hatóságok külön jogszabályban meghatározottak alapján az adóhatóságot nem kötelesek értesíteni, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül közvetlenül az adóhatóságnak be kell jelentenie.
A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja.
Mentesség a talajterhelési díj fizetési kötelezettség alól
Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 11/2012. (IV.03.) rendelete alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól:
- az a kibocsátó, aki a tárgyévet követő évben betölti, vagy betöltötte 70. életévét, jövedelme kizárólag nyugellátásból származik, és háztartásában egyedül, vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő személlyel, személyekkel él, és ezen feltételek meglétéről nyilatkozik (mentesség csak abban az esetben érvényesíthető, amennyiben a kibocsátó a kibocsátási helyként szolgáló ingatlan tulajdonosa),
- az a kibocsátó, akinél a közcsatorna kiépítésre került, de az műszakilag nem áll rendelkezésére, és ennek tényét Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Osztály által kiadott igazolással igazolja.
- a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, beépítetlen terület besorolású ingatlan tulajdonosa, mindaddig, amíg az ingatlanra tervezett lakóház fel nem épül és használatba vételi engedélyt nem kap, feltéve, hogy szennyvíz kibocsátás az ingatlanon nem történik,
- az a kibocsátó, akinek ingatlanán (telkén) lakóépület, építmény nincs és a vízellátást kerti csap, illetve kút biztosítja.
A fent részletezett mentességek csak abban az esetben érvényesíthetőek, amennyiben a kibocsátó a kibocsátási helyként szolgáló ingatlan tulajdonosa.
Fontos kiemelni, hogy a díjfizetésre kötelezetteknek változásbejelentési és bevallási kötelezettségüket önként, külön felszólítás nélkül kell teljesíteniük.
További fontos tény, hogy a talajterhelési díj bevallás végrehajtható okiratnak minősül, az abban bevallott díjat a jogszabályban meghatározott határidőig – az adóhatóság külön tájékoztatása nélkül – meg kell fizetni.
Számlaszám
Befolyt talajterhelési díj
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.
A települési önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. Különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelmére.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az oldalon található bevallást és nyilatkozatokat csak postai úton küldheti be, vagy leadhatja személyesen az ügyfélszolgálatunkon. Elektronikus ügyintézésnek csak az Önkormányzati Hivatali Portál felületen benyújtott űrlap, illetve az E-papír szolgáltatás számít. E-mailen nem áll módunkban semmilyen bevallást elfogadni.
Ügy navigáció
Ügyleírás
Környezettudatos város lévén fő célunk, hogy az elkövetkező években a lakossággal közösen, folyamatosan facsemetékkel bővítsük Dunakeszit.
Korábban már találkozhattak „Zöld Dunakeszi” kiadványunkkal a postaládájukban (online ITT érhető el), amelynek lapjain keresztül összegyűjtöttük az adott évszakra vonatkozó teendőket és hasznos tanácsokat, valamint tájékoztatást adtunk arról, hogy az Önkormányzat mi mindent tesz azért, hogy gyermekeink és unokáink jövőjét megalapozva egy környezettudatos és fenntartható város maradjunk hosszú távon is.
Lakossági kérésre több éve több fajta fát lehet ingyenesen igényelni az Önkormányzattól, az ingatlan előtti közterületre, amelyet a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. munkatársai szintén ingyen el is ültetnek. A lakóktól csupán a növények gondozását, öntözését kérjük.
Igényelhető fa fajták
Az egységes utcakép kialakítása, és az elektromos vezetékek – közművek elhelyezkedése miatt az ültetendő fa típusát a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal Zöld Irodájának munkatársai határozzák meg.
kis lombkoronájú fa (pl: gömbkőris, gömbjuhar, díszcseresznye, vérszilva)
virágzó fa (pl: díszcseresznye, vérszilva, díszkörte, tulipánfa, hárs)
nagy lombkoronájú fa (pl: juhar, platán, hárs)
színes lombkoronájú fa (pl: bordó levelű juhar, sárga levelű lepényfa)
cserje (pl: barátcserje, jezsámen, fehér som, törpe som, viráglonc)
Az igények leadása után azok egyedi elbírálásra kerülnek, Önkormányzatunk igyekszik az egységes utcakép kialakítására, így fenntartjuk a jogot a kiválasztott fafaj cseréjére.
A faültetési akciót minden évben tavasszal és ősszel szervezzük, ugyanis ilyenkor alkalmas az időszak a növény elültetésére, befogadására, a facsemete-igénylés azonban folyamatos.
A faigénylés formanyomtatvány alább, a kapcsolódó fájl opciónál érhető el, amelyet személyes, postai vagy elektronikus úton kell eljuttatni a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatára (2120 Dunakeszi Fő út 25.; ugyfelszolgalat@dunakeszi.hu).
A faültetési igények leadása folyamatos!
Tegyünk együtt egy még zöldebb Dunakesziért!
Nyomtatvány
Ügyleírás
I. Hulladékkezelés
A hulladék kezeléséről az gondoskodik, akinek birtokában van.
A Ht. 4. §-a értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
Települési szilárd hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatást igénybe venni. Kártérítésre kötelezett, aki a gyűjtő edényben olyan anyagot helyez el, amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozó egészségét vagy a járműben kárt okoz. A hulladék tulajdonosa felel, amennyiben a hulladéktól nem a megfelelő módon válik meg, illetve a hulladék elszállításáról vagy kezeléséről nem gondoskodik. Amennyiben a hulladék tulajdonosa vagy birtokosa a kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, akkor a kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.
Avar- és kerti hulladékot (a kert használata során keletkező, és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány: avar, falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradvány) elsősorban hasznosítással és komposztálással kell ártalmatlanítani, erről az ingatlan tulajdonosának illetve használójának kell gondoskodni.
Az avar-és kerti hulladék égetése tavasszal (március 1-től május 15-ig) szerdánként és szombatonként, illetve ősszel (szeptember 15-től november 30-ig) szerdánként és szombatonként végezhető. Vasárnap és ünnepnapokon az égetés szigorúan tilos, abban az esetben is, ha az ünnepnap szerdai napra esik. Égetés kizárólag személyes felügyelet mellett, a tűzvédelmi szabályok szigorú betartásával végezhető, veszély esetén a tűz eloltásáról az égetést végző személy köteles gondoskodni. Lakott területen kívül is kizárólag avar-és kerti hulladéknak minősülő anyagot lehet égetni. Tilos veszélyes hulladékot nyílt térben, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben égetni.
Házhoz menő lomtalanítás
2013. évtől a lomtalanítást – érvényes szerződéssel rendelkező magányszemélyek részére – egész évben díjmentesen végezzük. A lomnak számító hulladékot a szokásos heti szemétszállítási nap reggelén (vagy előző este) a hulladékgyűjtő edényük mellé kell kihelyezni.
Kihelyezhető lomhulladék maximális mérete: 1 m³
Amikor a kukákat ürítjük a kollegáink felírják az ingatlan címét, ahol kihelyezésre került lomhulladék, és egy erre rendszeresített gépjárművel aznap vagy a következő napon összegyűjtjük, ezért arra kérjük Önöket, hogy az edények leürítése után hagyják kint a kirakott lomhulladékot!
Az apró és ömlesztett lomot a cégünk logojával ellátott hulladékgyűjtő zsákokban lehet kihelyezni!
Tilos kirakni: elektronikai és veszélyes hulladékot, háztartási szemetet, valamint szelektíven gyűjtött anyagokat.
Az autógumit, síküveget a speciális hulladékgyűjtő ponton tudja leadni.
Az építési és bontási anyagot, a mosdókagylót, a WC-csészét kizárólag a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. logóval ellátott sittes zsákban lehet kihelyezni!
További információk a Dunakszi Közüzemi Kft. oldalán elérhető:
Települési folyékony hulladékok
Települési folyékony hulladékok (EWC kód: 16 10 02: vizes folyékony hulladék, amely veszélyes anyagokat nem tartalmaz, EWC kód: 16 10 04 vizes tömény oldat, amely veszélyes anyagokat nem tartalmaz, EWC kód: 20 03 04 emésztőgödrökből származó iszap, EWC kód: 20 03 99 közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok) gyűjtése kizárólag zárt, szivárgásmentes gyűjtőberendezésben végezhető. Tilos a települési folyékony hulladékot bármilyen formában és módon a talajba, talajvízbe vagy felszíni vízbe juttatni. A gyűjtés, tárolás során a hulladék sem az ingatlanon, sem a közterületen, sem a szállító járműbe való ürítéskor nem szóródhat szét vagy egyéb módon környezetterhelést nem idézhet elő. A környezetbe került hulladék eltávolításáról és az azonnali fertőtlenítésről (mésszel vagy más fertőtlenítésre alkalmas oldattal) az köteles gondoskodni, akinek hibájából a hulladék a környezetbe került.
A jegyző kötelezheti az illegálisan lerakott hulladék tulajdonosát, vagy ha az nem ismert az ingatlan tulajdonosát a hulladék elszállítására és ártalmatlanítására.
Amennyiben a hulladék vagy az ingatlan tulajdonosa a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a jegyző a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.
II. Növényvédelmi hatósági ügyek (parlagfű-mentesítés)
II. Növényvédelmi hatósági ügyek (parlagfű-mentesítés)
A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A hatályos jogszabályok szerint belterületen a jegyző június 30. napját követően, a parlagfű virágbimbó kialakulásától függetlenül köteles hatósági eljárást indítani azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű elleni védekezést. A hatósági intézkedéshez (közérdekű védekezés végrehajtása, bírság kiszabása) nem szükséges a sérelem – egészségkárosodás – bekövetkezése, e körben elégséges a védekezési kötelezettség elmulasztásának június 30-a után történő megállapítása.
A közérdekű védekezéssel kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget, így a vállalkozó díját, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és az ingatlanügyi hatóság esetleges költségeit a földhasználó(k) viselik.
A védekezési kötelezettség elmulasztása esetén – az eljáráshoz kapcsolódóan – a hatóság nem mérlegelhet, növényvédelmi bírságot kell kiszabni a fertőzött terület nagysága, fertőzöttségének mértéke figyelembevételével, melynek összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.
A növényvédelmi bírság kiszabására belterület esetében a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága jogosult, ezért a közérdekű védekezés elrendelését követően a jegyző az ügyben keletkezett iratokat továbbítja az eljárásra jogosult hatóságnak.
Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen, postai úton, vagy e-mailen lehet benyújtani.
Szükséges okiratok, mellékletek:
A kérelemnek minimálisan tartalmaznia kell:
1. bejelentő neve, címe, lehetőség szerint telefonszáma (névtelen bejelentés esetén az eljárás során esetlegesen felmerülő kérdésekre nem tudunk honnan választ kapni, ami nehezítheti az ügy kivizsgálását)
2. a panasz tárgya (hol, milyen címen, milyen cég vagy magánszemély végzi a panaszolt tevékenységet, a mikor, mit észlel, esetlegesen milyen időközönként fordul elő a tevékenység)
Ügyintézés díjszabása:
Az eljárás illetékmentes.
Felhívjuk a figyelmét, hogy nem tartozik a Jegyző hatáskörébe:
Levegőszennyezés (korom, füst stb.) a Kormányhivatalhoz tartozik.
Parlagfű-mentesítés külterületen a Kormányhivatal földhivatali osztályára tartozik.
Alkalmazott jogszabályok
A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (rövidítve: Ht.)
A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Kormányrendelet
Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (rövidítve: Éltv.)
A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésnek részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Kormányrendelet
Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló 15/2013. (VII.26.) önkormányzati rendelete
Dunakeszi Város Képviselő-testületének 14/2006. (VI.06) számú önkormányzati rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Dunakeszi Város Képviselő-testületének 24/2002. (X.1.) sz. önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról
Dunakeszi Város Képviselő-testületének 30/2015. (XI.04.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről.
Nyomtatvány
Ügyleírás
A város közigazgatási területén állat csak az egészségügyi, állatvédelmi közegészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környező lakosság nyugalmának szükségtelen zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról.
A jegyző az állatvédelmi hatósági jogkörét az alábbi esetekben gyakorolja:
- Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése – ellenőrzése
- Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése
- Állatvédelmi bírság kiszabása
Állatvédelmi ügyek fajtái:
1. Állatvédelmi panaszok kivizsgálása
2. Hatósági eljárások:
Állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés
Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés
Állatvédelmi bírság kiszabása
Ebösszeírás
A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.
Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy e-mail-en lehet benyújtani. A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését is.
A bejelentőlapot a kifogásolt állattartás helye szerint illetékes jegyző részére kell elküldeni.
A kérelem kötelező tartalmi elemei
- a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,
- amennyiben ismert, az állattartó nevét,
- a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,
- a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,
- a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.
Hatáskör és illetékesség
Az eljárás illetékességi területe Dunakeszi Város közigazgatási területe.
I. fokon döntést hozó szerv: Dunakeszi Város Jegyzője, mint állatvédelmi hatóság. A hatáskört az I. fokú eljárásban a jegyző gyakorolja.
Az I. fokú döntés a közléssel válik jogerőssé. Az állatvédelmi hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.
Az elsőfokú döntés felülvizsgálatával kapcsolatban közigazgatási pert indíthat a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 28.§ (1) bekezdése értelmében a beadványt elektronikus úton, postai úton vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani.
Szükséges okiratok, mellékletek
- Formanyomtatvány
- Fénykép/videofelvétel, vagy egyéb, a bejelentő állításának bizonyítására alkalmas okirat (amik egyértelműen bizonyíthatóvá teszik a cselekményt még akkor is, ha pár nap, vagy egy hét múlva esetleg már minden nyomát eltüntették)
Ügyintézés díjszabása
Az eljárás illetékmentes.
Alkalmazott jogszabályok
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról
41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartásról szóló 19/2010 (V.27.) rendelete
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről szóló 30/2015. (XI.04.) önkormányzati rendelete
Fontos tudnivalók
Az egy ingatlanon tartható állatok száma nem korlátozható, az állattartó köteles azonban gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, az állattartás céljára szolgáló létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról, az állattartás során képződő hulladékok megfelelő kezeléséről és elhelyezéséről.
Az állattartás során meg kell akadályozni, hogy az a külterületre vagy más ingatlanra átjusson.
Állatot elhagyni nem szabad, amennyiben a tulajdonos nem kívánja tovább tartani, köteles gondoskodni az elhelyezéséről.
Amennyiben az állat elszállítására kötelezik a tulajdonos, úgy annak költségét a tulajdonos viseli.
Amennyiben a jegyző az általa közvetlenül igazgatott terület tekintetében arról értesül, hogy az eb sérülést okoz más ebnek vagy embernek, a bejelentést követően a jegyző köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerinti illetékes járási állategészségügyi hatóságot.
A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.
Kóbor állat befogása esetén – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állat tulajdonjoga az államra száll. Amennyiben a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, köteles a befogással keletkezett költségeket megtéríteni.
Állatpanzió és állatmenhely létesítésére irányuló szándékát köteles a szolgáltató a járási állategészségügyi hivatalnak bejelenteni.
Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható – betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.
A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állategészségügyi hatóság felé.
Az állati trágya és trágyalé elhelyezésére az állattartónak trágyatárolót kell létesíteni.
Nyomtatványok
Ügyleírás
Zaj- és rezgésvédelmi ügyben a jegyzőhöz lehet fordulni, amennyiben épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés, gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, nagykereskedelem, kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, reklám, piackutatás, építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, valamint sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység keretében fordul elő a zajkeltés.
Az eljárás azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak.
Nem terjed ki az eljárás a közterületi rendezvényre, a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre, a közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint a vallási tevékenység végzésére.
A zajterhelési határértékek megállapítását követően méréssel ellenőrizhető a határértékek teljesülése, túllépés esetén kötelezést lehet kiadni a zajterhelés csökkentésére, illetve lehetőség van zajvédelmi bírság kiszabására is.
A zajterhelési határérték súlyos túllépés esetén a tevékenység korlátozható.
Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy e-mail-en lehet benyújtani. Felhívjuk a figyelmet az illeték megfizetésének kötelezettségre.
A bejelentőlapot a panaszolt tevékenység helye szerint illetékes jegyző részére kell elküldeni.
1. Zajkibocsátási határérték megállapítása kérelemre
A kérelmet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének kitöltésével kell előterjeszteni.
Kérelem elbírálása: zajkibocsátási határértéket megállapító határozat kiadása.
2. Zajkibocsátással kapcsolatos panaszbeadvány (zajpanasz)
A panaszok tartalmuk alapján különbözőek lehetnek. A jegyző hatáskörébe tartozó ügyek: kereskedelmi jellegű tevékenységek, szórakoztatás, éttermek, gépjárműjavítók, építőipar, valamint a szabadidős tevékenységek.
A panaszbeadványnak tartalmaznia kell:
1. bejelentő nevét, címét, lehetőség szerint telefonszámát (névtelen bejelentés esetén az eljárás során esetlegesen felmerülő kérdésekre nem tudunk honnan választ kapni, ami nehezítheti az ügy kivizsgálását)
2. a panasz tárgyát (hol, milyen címen, milyen cég vagy magánszemély végzi a panaszolt tevékenységet, a panasz részletes és pontos leírását: mikor, mit észlelt, esetlegesen milyen időközönként fordult elő a tevékenység)
Amennyiben az üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetőjével szemben panasz érkezik, és az üzemeltető rendelkezik jogerős zajkibocsátási határértéket megállapító határozattal, az elsőfokú környezetvédelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében, zajszakértő bevonásával zajszint-méréssel ellenőrzi a jogerős határozatba foglalt zajkibocsátási határérték teljesülését. Ha az ellenőrzés során – a zajszint-mérés alapján – megállapítható, hogy az üzemeltető a jogerős hatósági határozatba foglalt zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a hatóság a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi, és ezzel egyidejűleg zajbírsággal sújtja/sújthatja.
Amennyiben a panasszal érintett üzemi vagy szabadidős létesítmény nem rendelkezik jogerős hatósági határozatban megállapított zajkibocsátási határértékkel, a hatóság hivatalból eljárást indít és ezzel egyidejűleg határozatban – megfelelő határidő kitűzésével – felszólítja az üzemeltetőt a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének megfelelő kérelem benyújtására.
A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését is: ez azt jelenti, hogy személyes adatait csak a hivatal látja, azok nem adhatók ki senkinek. A jegyző, ha szükségesnek tartja, akkor szakemberek segítségét kérheti bizonyos tények megállapítására.
Hatáskör és illetékesség
Az eljárás illetékességi területe Dunakeszi Város közigazgatási területe.
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört települési önkormányzat jegyzője gyakorolja. A jegyzőnél kell az eljárást megindítani, egyúttal kérni, hogy állapítsák meg a zaj mértékét is. Ez szakértővel történik, bonyolult mérésekkel. Ilyenkor a szakértőt az eljáró szerv rendeli ki.
A jegyző hatáskörébe tartozó zajvédelmi ügyek alapvetően kétfélék lehetnek:
- külső környezeti zaj (épületek külső homlokzatánál jelentkező zajterhelés)panaszbejelentés kivizsgálása helyszínenamennyiben a (panaszolt) üzemeltető nem rendelkezik zajkibocsátási határértékkel, ennek határozatban történő előírása teljesítési határidővela teljesítési határidő elteltével a megadott határértékek ellenőrzése zajméréssel, szakértő bevonásával (a panasz további fennállása esetén)túllépés esetén zajbírság kiszabása határozatban, súlyos túllépésnél a tevékenység korlátozása
(Az eljárás során az üzemeltető is kötelezhető zajmérésre, egyes esetekben előírható intézkedési terv elkészítése is a zajcsökkentés érekében.)
2. belső, lakóhelyiségeken belüli zaj (egymással közvetlenül érintkező falfelületek esetén jelentkező zajterhelés)
panaszbejelentések kivizsgálása a helyszínen (lakóhelyiségekben is)
a zajterhelési határértékek megállapítását követően méréssel ellenőrizhető a határértékek teljesülése, túllépés esetén kötelezést lehet kiadni a zajterhelés csökkentésére, illetve lehetőség van zajbírság kiszabására is
súlyos túllépés esetén a tevékenység korlátozható
Szükséges okiratok, mellékletek
- Formanyomtatvány
- A bejelentéshez mindenképpen szükséges legalább néhány fotó, vagy videofelvétel csatolása, amik egyértelműen láthatóvá, bizonyíthatóvá teszik a cselekményt még akkor is, ha pár nap, vagy egy hét múlva esetleg már minden nyomát eltüntették
- Illetékbélyeg
Alkalmazott jogszabályok
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről szóló 30/2015. (XI.04.) önkormányzati rendelete
Ez alapján egyéb fontos tudnivalók
Gépi faaprítás, kerti traktor működtetése nem végezhető:
- munkanapokon 20.00 óra és 7.00 óra között,
- szombaton 0.00 és 8.00 óra, valamint 14.00 és 24.00 óra között,
- vasárnapon és ünnepnapokon
Fűnyírás nem végezhető:
- munkanapokon 20.00 óra és 7.00 óra között,
- szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 0.00 és 8.00 óra, valamint 12.00-15.00 és 20.00-24.00 óra között.
Helyhez kötött hangerősítő berendezést alkalmazó szabadtéri műsorszórás közterületen 10.00 és 20.00 óra között folytatható.
Mobil szabadtéri hangerősítő berendezést közterületen naponta 10.00 és 20.00 óra között szabad üzemeltetni.
Szabadtéri koncert közterületen 10.00 és 22.00 óra között tartható.
A szabadtéri műsorszórás, a mobil szabadtéri hangerősítő berendezés alkalmazása, valamint a szabadtéri koncert tartása engedélyköteles tevékenység.
Ügyleírás
A köz- és magánterületen található fás szárú növény (lombos, és örökzöld fa, cserje) kivágását a vonatkozó jogszabályok alapján a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Az engedély kiadására irányuló kérelem formanyomtatványon nyújtható be a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy elektronikusan, ügyfélkapun keresztül indítva.
A kérelem kötelező elemei
- Kérelmező neve, címe, elérhetősége
- Az érintett fás szárú növény pontos elhelyezkedése
- A kivágás indoka
- A kivágandó fa darabszáma, fajtája, törzsátmérője (a földtől számított 1,2 m magasságban)
- A kivágás kivitelezésének leírása
A kivágandó fás szárú növény pótlásáról a kivágást követő 1 éven belül szükséges gondoskodni.
A fapótlás elmulasztása 50.000.- Ft-tól 500.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Amennyiben a fás szárú növény pótlása nem teljesíthető a kérelmező ingatlanán belül, vagy ügytípustól függően előtte közterületen, akkor a pótláshoz meghatározott számú facsemete pénzbeli megváltására is van lehetőség. A határozatban előírt fapótlási díjat az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni. Az ügyfél a befizetésről igazolást kap, amelyet el kell juttatnia hivatalunk Városüzemeltetési Csoport részére.
A fakivágási engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot a kérelmező részére az ügyintéző elküldi postai úton, vagy azt személyesen is átveheti az ügyfélszolgálaton.
A fakivágás a fakivágási engedély jogerőre emelkedése előtt nem végezhető el!
Hatáskör és illetékesség
Az eljárás illetékességi területe Dunakeszi Város közigazgatási területe.
A hatáskört az eljárásban a települési jegyző gyakorolja.
Szükséges okiratok, mellékletek
- Formanyomtatvány
- Társasház közös képviselője által benyújtott kérelem esetén szükséges csatolni a társasházi lakók többségének aláírását vagy a társasházi közgyűlési határozatot
Alkalmazott jogszabályok
- évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
- évi LIII. törvény a természet védelméről
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (III. 02.) önkormányzati rendelete a fásszárú növények védelméről
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (XI.04.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről
Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.
