Az hogy mit találunk szépnek, mi értékes számunkra egy nagyon szubjektív kérdés. Éppen ezért kérdezte meg Dunakeszi Város Önkormányzata a település lakosságát, mit tekintenek olyan értékeknek, amiket nyilvántartásba véve őrizzünk meg az utókornak.
Az elmúlt hetekben dunakesziek százai, sőt, csaknem kétezren vették ki a részüket a kezdeményezésből és javasoltak helyszíneket, műemlékeket, épületeket, programokat, kulturális és sporttevékenységeket… szinte minden létező kategóriában érkeztek ajánlások. Ebből a közös munkából, közös gondolkodásból nyílt meg június 4-én, a helyi értékek napján a Helyi Értéktár Kiállítás a Casalgrande téren.
A tárlat
Hogy mi került a kiállítási anyagba? Dr. Kerekes Dóra, a Révész István Helytörténeti Gyűjtemény vezetője a lakosság által ajánlott értékeket kategóriákba rendezte, majd az önkormányzat a dunakesziek segítségét kérte, szavazzák meg, kategóriánként melyik 6 javaslatot terjessze fel a Helyi Értéktár Bizottság a Megyei Értéktárba. Ezt mutatja be a szabadtéri tárlat is. Így került be többek között az alagi lósport, a Farkas Ferenc Zongoraverseny, az Eszterlánc Óvoda, a helytörténeti vetélkedő, az Alagi-majori templomrom vagy éppen a Dunakeszi Sportmodell, amit már a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is tanítanak.
Érdemes megnézni
Mindenkinek ajánljuk, nemcsak annak, aki érdeklődik a helyi értékek vagy a helytörténet iránt, hanem annak is, aki büszke akar lenni városára, mert Dunakeszit és a dunakeszi kezdeményezéseket már települések másolják.
Helyi értékeinket összegyűjteni fontos, azokat megőrizni kiemelt feladatunk. Az ismeret terjesztése, a hagyományaink közvetítése igazi kincs – mondta a kiállításról Dióssi Csaba polgármester.
Jogszabályi háttér
A Kormány a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 19. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái
- § (1) A nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi, vármegyei és ágazati értéktárakban, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni: *
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai beleértve az erdészet, halászat, vadászat, az élelmiszerek és állategészségügy területét;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai;
c) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai;
f) nemzetiséghez kapcsolódó érték: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti hagyományainak összessége, valamint nemzetiség által épített és tárgyi örökség;
g) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység;
h) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
i) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai.
(2) A külhoni magyarság értéktára – az egységesség érdekében – alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti kategorizálást.
