A Főkert Nonprofit Zrt. zöldfelület-fejlesztési osztályvezetője, Bíró Borbála tartott előadást a zöld városfejlesztésről az önkormányzat tanácstermében. Az előadáson több képviselő és Dióssi Csaba polgármester is részt vett. Kiderül, mi az önkormányzat feladata, és hol van a lakosság szerepe a zöldfelületek létrehozásában. Arra is választ kaptunk, hogy áll a város a zöldterület-fejlesztésben.
Bíró Borbála előadásában a Green City-Zöldebb Városokért Mozgalomról beszélt, amely 20 évvel ezelőtt Hollandiában indult el annak érdekében, hogy a szakemberek figyelmét a zöldfelületek fejlesztésére fókuszálja az urbanizáció negatív hatásaival szemben. Magyarország 2010-ben lett a mozgalom tagja. 2021-ben egy 3 éves programot hirdetett meg a Green City, amihez a Magyar Díszkertészek Szakmai Szervezete is csatlakozott. A szakmai szervezet vállalta, hogy minél szélesebb körben ismerteti meg a Green City értékeit a lakosság, az önkormányzatok, a civilek körében.
Bíró Borbála kiemelte, hogy a dunakeszi önkormányzat zöldfelület-gazdálkodása egybevág az európai közös célokkal.
A VÁROS FŐKERTÉSZE, TÓTH ESZTER 2020-BAN SZAKMAI DÍJBAN RÉSZESÜLT, AZ Ő NEVE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT HOZZÁÁLLÁSA GARANCIA ARRA, HOGY DUNAKESZIN A LEGJOBB IRÁNYBAN HALAD A ZÖLDFELÜLETEK FEJLESZTÉSE.
A főváros és az agglomeráció kapja a legnagyobb terhelést
Az előadó Budapest vonatkozásában tartotta meg az előadást, kivetítve egy olyan kisvárosra, mint Dunakeszi. Budapest, illetve a főváros agglomerációja kapja a legnagyobb terhelést, amit a klímaváltozás még súlyosbít. A zöldfelületek fejlesztésével sokat tehetünk a városok élhetőbbé tételén.
“NINCS FEJLESZTÉS ZÖLDTERÜLET-FEJLESZTÉS NÉLKÜL”
– vallja Dióssi Csaba polgármester. Ezt mutatja például az az erdőtelepítés is, ami a most épülő Dunakeszi Diáknegyed mellett valósul meg. A zöldfelületek pozitív hatásainak eredményeképpen növekednek az ingatlanok értékei, egészségesebb lesz a lakosság, nő a rekreációs lehetőség, és a közösségépítés is erősödik, illetve a klimatikus hatások, az árnyékproblémák, a párásítás, a talajvédelem, a csapadékvíz kezelésének problémáiban is segíthet a zöldfelületek számának növekedése. Ilyen közösségi park például a Keszi sétány, a Kiscsurgó völgye vagy a Katonadomb is Dunakeszin.
5 városligetnyi terület hiányzik Budapestről
A zöldfelületek típusait illetően elsősorban a parkokra gondolunk, de intézménykertek, magánkertek is vannak. A zöldfelületek egészére egy egységes stratégiát kell kidolgozni. Nemzetközi ajánlás, hogy 1 főre 9 nm2 terület jusson, ez Budapesten jelenleg 6 m2/fő. Az előadó kifejtette, hogy 550 ha, azaz 5 városligetnyi terület hiányzik Budapesten az optimális zöldfelület nagyságát illetően. Minden városvezetésnek érdeke, hogy növelje a zöldfelületeket, a lakosság felé pedig az a kérés, hogy ne burkolják le az udvarukat, előkertjüket, mivel egy zöldfelület a csapadék 95%-át nyeli el, míg a vízzáró burkolatról a csapadék 50%-a a csatornákba jut, nem hasznosul.
Az esőkertek – mint amilyen Dunakeszin is létesül az új bölcsőde udvarán – kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy az útburkolatról vagy az épületek tetejéről összegyűlt csapadékvíz helyben tudjon elszikkadni, és ne terhelje a csatornahálózatot.
Bíró Borbála előadásában kitért arra, hogy a szakértők felmérték:
- – a gyep hőmérséklete 15 Celsius-fokkal lehet alacsonyabb, mint a kopár talajfelszín,
- – a fák koronája alatt 15 Celsius-fokkal hűvösebb a levegő,
- – a zöldtetők a téli fűtési költséget 20-25%-kal, a légkondicionálásét 70%-kal is csökkenthetik.
Hol van ebben a lakosság szerepe?
A magánkertekre, az előkertekre is érdemes fókuszálni, mivel a városi zöldfelületek 25-30%-át magánkertek teszik ki. Fontos a lakosság minél szélesebb tájékoztatása a vízáteresztő burkolatok, a csapadékvíz-megtartás, a biodiverzitás, a zöldhulladék-komposztálás témájában. Fontos, hogy a lakosság felismerje saját felelősségét a témában. Az önkormányzat például “Tiszta udvar, rendes ház” elismeréssel díjazza Dunakeszin a rendezett, zöld kerteket.
Az előadó kitért a városfásításra is, aminek klasszikus, elterjedt példája az azonos korú, azonos fajtájú fasorok. Mint kiderült, ezzel a tendenciával érdemes szakítani, biodiverz fasort érdemes ültetni a szakemberek szerint, mivel egy vegyes biodiverz rendszer több lábon áll, nem valószínű, hogy a több fajtájú fák egyszerre pusztulnak el. Dunakeszin Tóth Eszter főkertész szakmai irányításával pontosan ez a biodiverz szemlélet valósul meg.
Az önkormányzatoknak a közterületű fák jegyzéke adhat segítséget, hogy milyen fákat válasszanak ki a városfásításra. Dunakeszin érdemes fejleszteni a közlekedési zöldsávokat is, ahogy teszik ezt most például a Fő úton kiépített új járda mentén vagy az Iskola utcai parkoló mellett. A körforgalmak zöldítése pedig már évek óta bevett folyamat a városban. Nyíri Márton környezetvédelemért felelős alpolgármester pedig nemrég arról nyilatkozott, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb fásítási program zajlik Dunakeszin. A szakértő felhívta a résztvevők figyelmét, hogy nagy felelősségük van a lakosság megfelelő tájékoztatásában a zöldfelületeket illetően, illetve a közösségi munkák, a faültetési programok népszerűsítésében.
Dunakeszin évek óta jól működik a lakossági faigénylés, érdemes ezt tovább folytatni, és szorgalmazni a lakosság szerepét, például az igényelt fák öntözésében.
Kritikus pont a beteg fák kezelése
„Dunakeszin folytatni kell, amit elkezdtek. Sok kritikus pont lehet, mint például az idős fák ápolása, ami mindenhol gond. Olykor a kivágásukról kell dönteni. A legnagyobb kihívás mindig az, hogy rendszerszintű legyen a gondolkodás, azonban ez láthatóan jól működik Dunakeszin” – mondta Bíró Borbála.
