Birtokvédelem

• a birtokvédelmet kérő neve, lakcíme vagy székhelye, aláírása,
• annak a félnek a neve, lakcíme vagy székhelye, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
• a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, – ideértve a cselekmény leírása –, a birtokvitával érintett dolog megjelölése,
• a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölése, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás,
• a birtoksértés időpontjára történő utalás,
• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem

• Formanyomtatvány,
• a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékok:
  • tanúnyilatkozat vagy a tanúként megidézhető személy(ek) idézhető címe, elérhetősége,
  • amennyiben adott birtokvédelmi ügyben (pl. ázás) releváns információval rendelkezik, a társasház közös képviselőjének nyilatkozata,
  • szakvélemény,
  • fényképfelvétel, és más, a birtokvédelmet kérő állításának bizonyítására alkalmas okirat,
  • képviselő eljárása esetén a meghatalmazás,
  • közös képviselet, mint kérelmező esetén, a közgyűlési határozat, amely birtokvédelmi eljárás megindítására jogosítja.

Az a birtokos fordulhat a jegyzőhöz birtokvédelemi eljárás iránti kérelemmel, akit birtokától megfosztottak (pl. kizárták) vagy birtoklásában megzavartak (pl. nem tudja használni a lakás minden helyiségét). A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás megindítására azonban csak akkor van lehetőség, ha a zavaró magatartás egy éven belül történt. Egy éven túli zavarás esetén kizárólag birtokvédelmi per megindítását kezdeményezheti a sérelmet szenvedő fél. Annál a jegyzőnél vagy bíróságnál kell eljárást kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult (pl. Dunakeszi ingatlanból történő kizárás esetén egy éven belül Dunakeszi Város Jegyzőjénél, egy éven túl a Dunakeszi Járásbíróságnál).

Az eljárás megindítása után nincs lehetőség hiánypótlásra.

A jegyzői birtokvédelmi eljárás során a ténybeli kapcsolat, azaz a tényleges hatalom (birtokban volt-e a kérelmező) vizsgálata történik, a tulajdonjog (tulajdonos-e a kérelmező) vizsgálatára nem kerül sor.

A birtokvédelmet kérőnek az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtania, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. Egy példány a jegyzőt illeti, a többi az ellenérdekű felek számára kerül megküldésre. Az ellenérdekű felet felhívja a jegyző, hogy nyilatkozzon a kérelemben előadottakkal kapcsolatban.

A birtokvédelmi eljárás ügyintézési határideje 15 nap. Az eljárási határidő a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.

A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül nyilatkozattétel céljából megküldi az ellenérdekű félnek.

Az eljárási határidőbe nem számít bele  a jegyzői megkeresés postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam, illetve a jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

A jegyző – a kérelem alapján lefolytatott eljárást követően – határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.

A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelmi eljárásban hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül (jogerőre emelkedését megelőzően) a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását az ellenérdekű fél ellen indított birtokvédelmi perben.