Ügyleírás
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény értelmében a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyeleti eljárás részletszabályait a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.
A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
- a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
- b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
- c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
A jegyző a társasház működésével összefüggésben történt bejelentés esetén a bejelentést megvizsgálja.
Bejelentéssel
- a) a társasházi tulajdonostárs, valamint
- b) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke (a továbbiakban együtt: közös képviselő)
élhet.
A bejelentés során a tulajdonostárs helyett meghatalmazott is eljárhat.
A jegyző az eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves határidőn belül indíthatja meg.
Ha a bejelentés alapján az eljárásra okot adó körülmény fennállása valószínűsíthető, a jegyző az eljárást megindítja.
Ha a jegyző nem indít eljárást, a bejelentőt – a bejelentésében foglalt erre irányuló kérelme esetén – az írásbeli bejelentés kézhezvételétől, vagy a szóbeli bejelentés napjától számított 30 napon belül írásban tájékoztatja az eljárás elmaradásának indokairól.
A jegyző az eljárás megindításáról 3 munkanapon belül, írásban értesíti a közös képviselőt, valamint a bejelentőt. Az értesítésben a közös képviselőtől bekérheti a társasház működésével kapcsolatos iratokat.
Az iratokat a közös képviselő a jegyző értesítésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles a jegyző rendelkezésére bocsátani.
A jegyző az eljárást felhívás kibocsátása nélkül lezárja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a társasház törvényes működését sértő körülmény nem, vagy már nem áll fenn. Az eljárás lezárásáról a jegyző a közös képviselőt és a bejelentőt írásban tájékoztatja.
Ha a jegyző az eljárás alapján a társasház működésének jogszabályba ütközését állapítja meg, írásbeli felhívást bocsát ki a közös képviselő részére.
A közös képviselő a felhívásról annak közlését követő 3 napon belül a társasházban jól látható helyen kifüggesztett hirdetmény formájában értesíti a tulajdonostársakat.
A törvényes működés helyreállítására 60 napos határidőt biztosít a jegyző.
A jegyző az eljárást megszünteti és a közös képviselőt, valamint a bejelentőt erről írásban tájékoztatja, ha megállapítja, hogy a társasház
- a) a felhívásban foglaltaknak megfelelően a törvényes működését helyreállította, vagy
- b) törvényes működését sértő körülmény már nem áll fenn.
Ha az eljárás nem szüntethető meg, a jegyző bírósághoz fordulhat.
Hatáskör és illetékesség:
A törvényességi felügyeleti eljárás megindítására a társasház címe szerint illetékes jegyző jogosult. Tehát Dunakeszi Város Jegyzője a Dunakeszi közigazgatási területén található társasházakkal kapcsolatos ügyekben jogosult eljárni.
Nem tartozik a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe
A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági – így különösen közigazgatási hatósági, fogyasztóvédelmi, rendőrségi – eljárásnak van helye.
Az eljárás nem irányulhat a társasház működésének gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból való ellenőrzésére. Az a társasházi ügy, amelynek a tárgya a közös képviselővel, az intézőbizottsággal vagy a számvizsgáló bizottsággal kialakult elszámolási vita, vagy személyes jellegű konfliktusok eldöntése, nem tartoznak a jegyző hatáskörébe. A közös képviselővel, az intézőbizottság tagjaival, vagy a számvizsgáló bizottság tagjaival szembeni kártérítési igények ugyancsak bíróság előtt érvényesíthetők, polgári peres úton.
Szükséges okiratok, mellékletek:
A társasházi tulajdonostárs legalább nem hiteles és 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, illetve ha meghatalmazott útján jár el, ekkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti meghatalmazást, míg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv-kivonatát csatolja bejelentéséhez.
Célszerű, ha a bejelentő a bejelentéséhez mellékeli a rendelkezésére álló, véleménye szerint a társasház jogszabálysértő működését megalapozó okiratokat, egyéb bizonyítékokat.
Ügyintézés díjszabása:
A bejelentés megtétele illetékmentes.
Alkalmazott jogszabályok:
A társasházak működését a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300133.TV
a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) számú kormányrendelet
Gyakran ismételt kérdések
A közös képviselő munkájával elégedetlen több tulajdonostárs, alkalmas-e az eljárás az ő tevékenységének ellenőrzésére, elszámoltatására, menesztésére?
A közös képviselők megbízására vagy elmozdítására minden esetben a közgyűlés (azaz a tulajdonostársak közössége) jogosult. A törvényességi felügyeleti eljárás csak közvetetten érinti a közös képviselő tevékenységét, mivel a jegyző őt keresi meg, tőle kér elsősorban adatokat, információkat a társasház működéséről. Azonban egy esetleges jogszabálysértés megállapításánál a jegyző magát a társasházat és nem a közös képviselőt kötelezi a törvényes működés helyreállítására.
Ha az eljárásban megállapításra kerül, hogy a társasház működése jogszabályba ütközik, ki intézkedik a törvényes működés helyreállításáról?
A jegyző a jogszabályban foglaltaknak megfelelően a társasházat kötelezi a törvényes működés helyreállítására. Felhívásában megjelöli az általa feltárt jogszabálysértést, felszólítja a társasházat a törvényes működés helyreállítására, azonban a törvényes működés helyreállításának módját, az ahhoz szükséges egyes intézkedéseket tételesen nem határozza meg, arról a társasháznak kell megfelelően rendelkeznie.
A társasházi közös tulajdonban álló ingatlanrész nem megfelelő karbantartása miatt keletkezett egy külön tulajdonban álló ingatlanrészben kár. Alkalmas-e ez az eljárás arra, hogy kötelezzék a társasházat a közös tulajdonban álló ingatlanrész helyreállításáról?
A fent vázolt helyzet, azaz ha a társasház tevékenységével vagy mulasztásával kárt okoz az egyik albetét tulajdonosának, a tulajdonostárs és a társasház közötti polgári jogi jogvitának minősül. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági – így különösen közigazgatási hatósági, fogyasztóvédelmi, rendőrségi – eljárásnak van helye.
Ügyleírás
A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételére jogosult más személynek vagy a találás helye szerinti illetékes jegyzőnek átadni.
A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a talált dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.
Ha az adott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.
Ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a talált dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igény tartott – a találónak ki kell adni.
Hatáskör és illetékesség
A hatáskört az eljárásban a települési jegyző gyakorolja. A talált tárgyat a talált helyszín szerinti település jegyzőjéhez kell leadni.
Szükséges okiratok és mellékletek
- Talált dolgok jegyzéke
- A megtaláló személyes adatai
Ügyintézés díjszabása
Az eljárás illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
Nyomtatvány
Gyakran ismételt kérdések
Hová kell leadni a talált tárgyat?
Személyesen be kell hozni a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájába (Fő út 25.)
Ügyleírás
Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:1-5:8. §-a szabályozza a birtok és a birtokvédelem kérdését, amely szerint ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet szerint a birtokvédelmi eljárás kérelemre indul.
A kérelem kötelező tartalmi elemei, amelyek hiányában a kérelem elutasításra kerül, az alábbiak:
- a birtokvédelmet kérő neve, lakcíme vagy székhelye, aláírása,
- annak a félnek a neve, lakcíme vagy székhelye, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
- a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, – ideértve a cselekmény leírása –, a birtokvitával érintett dolog megjelölése,
- a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölése, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás,
- a birtoksértés időpontjára történő utalás,
- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem
Hatáskör és illetékesség
Az eljárás illetékességi területe Dunakeszi város közigazgatási területe.
A hatáskört az eljárásban a települési jegyző gyakorolja.
Szükséges okiratok, mellékletek
- Formanyomtatvány,
- a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékok:
- tanúnyilatkozat vagy a tanúként megidézhető személy(ek) idézhető címe, elérhetősége,
- amennyiben adott birtokvédelmi ügyben (pl. ázás) releváns információval rendelkezik, a társasház közös képviselőjének nyilatkozata,
- szakvélemény,
- fényképfelvétel, és más, a birtokvédelmet kérő állításának bizonyítására alkalmas okirat,
- képviselő eljárása esetén a meghatalmazás,
- közös képviselet, mint kérelmező esetén, a közgyűlési határozat, amely birtokvédelmi eljárás megindítására jogosítja.
Alkalmazott jogszabályok
a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet
Egyéb fontos tudnivalók
Az a birtokos fordulhat a jegyzőhöz birtokvédelemi eljárás iránti kérelemmel, akit birtokától megfosztottak (pl. kizárták) vagy birtoklásában megzavartak (pl. nem tudja használni a lakás minden helyiségét). A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás megindítására azonban csak akkor van lehetőség, ha a zavaró magatartás egy éven belül történt. Egy éven túli zavarás esetén kizárólag birtokvédelmi per megindítását kezdeményezheti a sérelmet szenvedő fél. Annál a jegyzőnél vagy bíróságnál kell eljárást kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult (pl. Dunakeszi ingatlanból történő kizárás esetén egy éven belül Dunakeszi Város Jegyzőjénél, egy éven túl a Dunakeszi Járásbíróságnál).
Az eljárás megindítása után nincs lehetőség hiánypótlásra.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás során a ténybeli kapcsolat, azaz a tényleges hatalom (birtokban volt-e a kérelmező) vizsgálata történik, a tulajdonjog (tulajdonos-e a kérelmező) vizsgálatára nem kerül sor.
A birtokvédelmet kérőnek az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtania, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. Egy példány a jegyzőt illeti, a többi az ellenérdekű felek számára kerül megküldésre. Az ellenérdekű felet felhívja a jegyző, hogy nyilatkozzon a kérelemben előadottakkal kapcsolatban.
A birtokvédelmi eljárás ügyintézési határideje 15 nap. Az eljárási határidő a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.
A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül nyilatkozattétel céljából megküldi az ellenérdekű félnek.
Az eljárási határidőbe nem számít bele a jegyzői megkeresés postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam, illetve a jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.
A jegyző – a kérelem alapján lefolytatott eljárást követően – határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.
A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelmi eljárásban hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül (jogerőre emelkedését megelőzően) a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását az ellenérdekű fél ellen indított birtokvédelmi perben.
Az ügytípus elektronikus űrlappal is rendelkezik. Amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval az ügyindításhoz kattintson a képre.
Nyomtatvány
Ügyleírás
Dunakeszi közigazgatási területén a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Jogi Osztálya elsőfokú hatóságként a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről szóló 44/2020. (XI.26.). rendelet alapján végzi a házszámok megállapítását.
Házszám megállapítására sor kerülhet
- az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve a címe (utca, házszám)
- az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve a házszáma
- az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nem megfelelően van feltüntetve a címe (utca, házszáma)
Hatáskör és illetékesség
A hatáskört az eljárásban a települési jegyző gyakorolja. A bejelentést/kérelmet az ingatlan fekvése szerinti település jegyzőjéhez lehet benyújtani. Benyújtás helye a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálata.
Szükséges okiratok, mellékletek
Házszámozási kérelem formanyomtatvány (amennyiben a cím nem tisztázott a KCR rendszerben).
Alkalmazott jogszabályok
Dunakeszi város Önkormányzata Képviselő-testületének a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév-és házszámtábla kihelyezéséről szóló 44/2020. (XI. 26.) rendelete
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 06.) rendelete
A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) sz. Korm. rendelet
Fontos tudnivalók
Az utcanév tábla és emléktábla elhelyezését a tulajdonos, kezelő, használó (a továbbiakban: tulajdonos) tűrni köteles.
A házszámtábla elhelyezéséről, a természetes elhasználódás miatt szükséges cseréjéről, a tábla eltűnése, megsemmisülése vagy súlyos megrongálódása esetén a pótlásról az Önkormányzat, az elhelyezésről, illetve a karbantartásról és tisztántartásról a tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.
A tulajdonos az utcanév-táblát és az emléktáblát csak a felújítási, karbantartási, korszerűsítési munkálatok szükséges idejére, ideiglenesen távolíthatja el. Az eltávolítás ideje alatt köteles az utcanév táblát és emléktáblát megőrizni és a munkák befejezése után azt az eredeti helyére felszerelni (felszereltetni). Az eltávolítással és visszahelyezéssel kapcsolatos költségek ilyen esetben a tulajdonost terhelik.
A tulajdonos köteles a jegyzőnek bejelenteni, ha a kihelyezett utcanévtábla vagy emléktábla eltűnik, megsemmisül vagy súlyosan rongálódik.
Az utca nevének megváltoztatása esetén a régi utcanév táblát 1 évig kinn kell hagyni úgy, hogy azt 3 cm széles piros csíkkal, átlósan át kell húzni. Az új utcanév táblát közvetlenül a régi fölött vagy alatt kell elhelyezni.
Az ügytípus elektronikus űrlappal is rendelkezik. Amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval az ügyindításhoz kattintson a képre.
