Építményadó

Adóköteles Dunakeszi Város Önkormányzata illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén, annak a hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén (bontás) a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Lakás céljára szolgáló épület, épületrész és üdülő esetén, az adó évi mértéke, az építmény teljes hasznos alapterülete után 240 Ft/m2. Nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén – a (3) bekezdésben felsorolt területeket és az üdülőt kivéve – az építmény teljes hasznos alapterülete után:

1. a) kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén: 941 Ft/m2
2. b) az a) pontba be nem sorolható építmény esetében: 706 Ft/m2

(például: garázs, műhely, raktár, csarnok, műterem, stúdió, egyéb épület, a használatbavételi engedélyben feltüntetettnek megfelelően)

1. c) magánszemély adóalany tekintetében az a) pontba be nem sorolható építmény esetében : 600 Ft/m2
2. d) magánszemély adóalany tekintetében a helyi adókról szóló törvény szerinti egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmények esetében, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől eltérő célra használnak: 941 Ft/m2.

Külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén az adó évi mértéke az építmény teljes hasznos alapterülete után 1.271 Ft/m2.

Külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész 2020.01.01. napjától rendeleti adókedvezményre nem jogosult!

Belterületi lakás céljára szolgáló épület, épületrész és üdülő esetén a (2) bekezdés szerinti mértékű adókedvezményben részesül a magánszemély és nem magánszemély adóalany, amennyiben ezen ingatlant magánszemélyek életvitelszerűen (ténylegesen) lakásként használják.