A magyar építészetről szóló 2023. C. törvény 63. §-a alapján Dunakeszi Város Önkormányzata helyi építészet tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) működtet. A Tervtanács szakmailag előkészíti a településképi véleményezési eljárás során a településképi véleményt, véleményezi a helyi emlékkel és telkével kapcsolatos építésügyi hatóági engedélyezési eljárást, valamint a helyi védelemben részesített épületek egyszerű bejelentési eljárását megelőzően az építészeti műszaki dokumentációt.

Figyelem:

ha az építési tevékenységgel érintett, vagy annak eredményeként létrejövő

– épület hasznos alapterülete az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladja,

– legalább hat rendeltetési egységből álló lakó, üdülő és szállás jellegű rendeltetésű egy vagy több épület egy építési telken az 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladja

az építészeti műszaki dokumentációt az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi

A Tervtanács tervezett ülésrendje:

Az esetleges időpontváltozásokat a honlapon közzétesszük, ezért kérjük, hogy azt rendszeresen kövessék figyelemmel!

Kérjük, a tervek beadásának napjára vonatkozó határidőre figyeljenek! A határidőn túl érkezett tervdokumentációkat a következő tervtanácsi ülésen van módunkban elbírálni, a tervtanácsi ülést megelőző tervfeldolgozás miatt.

Az ülések a Polgármesteri Hivatalban vagy online kerülnek megrendezésre. Az ülés módjáról, illetve helyszínéről az ülést megelőzően a meghívóban adunk pontos tájékoztatást.

Az eljárás célja, hogy Dunakeszi Város területére készülő, az épített környezet alakítását és védelmét érintő építészeti – műszaki tervek szakszerűségét és magas színvonalát elősegítése, valamint az ezzel kapcsolatos követelményeket érvényre juttassa. E körben különösen fontos a meglévő településkép értékeinek védelme, a településkép harmonikus alakításának elősegítése, a településrendezési és településfejlesztési döntések hatékony érvényre juttatása, az ezekkel ellentétes hatások mérséklése.

A tervtanácsi eljárás a dokumentáció benyújtójának kérelmére indul. A dokumentációt a tervtanács honlapján előre meghirdetett ülésnapok előtt legalább 9 nappal, az ÉTDR rendszerben kell benyújtani.

A Tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott dokumentáció megfelel-e

2023. a) A magyar építészetről szóló 2023. C. törvényben megfogalmazott alapelveknek,
2024. b) Az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
      mellékletében meghatározott szempontoknak,
2025. c) a településképi követelményeknek és az ezt megalapozó, a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak és ajánlásoknak,

Ha a benyújtott dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, a tervtanács egy alkalommal, a benyújtást követő munkanaptól számított 8 napon belül legfeljebb 10 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a benyújtót. Ha a benyújtó a hiányzó dokumentációt határidőben nem pótolja, a tervtanács az eljárást megszünteti.

A tervtanács véleményében a dokumentációt engedélyezésre, illetve a dokumentáció alapján az építési tevékenységet

1. a) megvalósításra – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – ajánlja, vagy
2. b) megvalósításra nem ajánlja.

Ha a dokumentáció feltételekkel került elfogadásra, a dokumentáció benyújtója a dokumentációt visszamutatja a tervtanácsnak.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2024. január 1-től hatályos szabályozása különbséget tesz a vízhasználat jellege (háztartási; öntözés és állattartás; egyéb és geotermikus); a vízkészletvédelmi besorolása a létesítendő kút helye szerinti (kockázatos, kockázatmentes), valamint a  talajvizet, rétegvizet, karsztvizet és termálvizet érintő kútlétesítés között.

Talajvizet érintő kút: 50 m kút talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút – Háztartási kútként általában ez a kút használatos.

Magyarország területe vízkészletvédelmi szempontból kettő besorolás szerint került felosztásra: kockázatos, illetve kockázatmentes területek. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával járó – lakossági és mezőgazdasági kutak engedélyezéséhez előírt – vízkészletvédelmi országtérkép az OVF honlapján, az alábbi linken található: http://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem/

Dunakeszi területének 85%-a kockázatos besorolású.

Városunk jelentős területét érinti a Fővárosi Vízművek Zrt. Balpart I. és II. vízműterületeinek védőterületét, valamint a DMRV Zrt DBRVR Dunakeszi vízbázisának védőterületét. Így azon ingatlanok esetében, melyek a védőterületeken helyezkednek el a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának engedélye szükséges.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtandó engedélyezési eljárás dokumentációja és kérelme nem azonos a hivatalunkhoz benyújtandó kérelemmel! A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság más nyomtatvánnyal dolgozik!

A kutak létesítésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos ügyintézésnél a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlóinak személye eltérő, a bejelentési- és/vagy engedélyeztetési eljárást az alábbiak szemléltetik.

Katasztrófavédelem: Vízügy és vízhatósági jogkör oldal linkje

Az északi DMRV-s vízbázisának térképe pdf formátumban.

A 2024. január 1. előtt létesített kutak fennmaradási engedélyezésénél, amennyiben a kút vízhasználata háztartási jellegű vízkészletvédelmi besorolása kockázatos és talajvizet érinti nincs teendő.

A 2024. január 1. utáni kút létesítés:

1. Kút létesítéséhez, az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén:

• kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet (csáposkút) felhasználásával üzemel, legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
• nem gazdasági célú vízigény.

2. Házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

3. 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, (kivéve, ha a vízilétesítmény telepítése európai uniós vagy hazai költségvetési forrásból programszerűen, vízvédelmi célú beruházás keretében valósul meg, vagy a szennyvízkezelő berendezés CE megfelelőségi jelöléssel rendelkezik).

A hagyatéki eljárás a halálesetről szóló értesítés megérkezését követően hivatalból indul.

Az előkészítő eljárásról azt a hozzátartozót értesítjük, akinek neve, címe a halottvizsgálati bizonyítványon szerepel.

Nyilatkozattételre bármely hozzátartozó vagy örökségben érdekelt jogosult. Az előkészítő eljárás befejezését követően a hagyatéki leltár mellékleteivel átadásra kerül a közjegyzőnek, aki kitűzi a hagyatéki tárgyalás napját, amelyről valamennyi öröklésben érdekelt személyt értesít.

• lakóház, telek, szövetkezeti és öröklakás, egyéb földterület, üdülési jog
• cégtulajdon;
• önkéntes magánnyugdíj- vagy egészségbiztosítási pénztári tagság;
• személygépkocsi, motorkerékpár, utánfutó;
• gazdasági társaságokban törzstőke, törzsbetét;
• kárpótlás, kötvény, részvény, széf bérleti jog;
• értékpapírszámla;
• lakossági folyószámla;
• devizaszámla;
• takarékbetétkönyv;
• életbiztosítás; (ha nincs megjelölve kedvezményezett)
• fel nem vett nyugdíj, munkabér, táppénz, egyéb járandóság;
• fegyver;
• 300 000 Ft feletti összegű készpénz, egyéb ingó vagyon

Az elhunyt utolsó állandó belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye).

A hozzátartozó részére a hivatal által kiküldött értesítés részletes tájékoztatást nyújt a szükséges iratokról, amelyek bemutatása nélkül a hagyatéki leltár nem vehető fel.

Az ügytípus egyes elemei elektronikusan is intézhetőek, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval.

Személyesen vagy megbízott (temetkezési vállalkozó) útján.

Születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló és halotti anyakönyvi kivonat kérhető az anyakönyvi hivatalban. A kivonat kiállítási határideje: 15 nap.
Az anyakönyvi kivonatot az érintett vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén szülője vagy a szülő által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy (bírósági, földhivatali, hagyatéki eljárásban) annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.

A kérelem bármely anyakönyvvezetőnél benyújtható, az anyakönyvi kivonatok kiállítása illetékmentes.
Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: személyesen, postai úton vagy meghatalmazott útján.
Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.

• személyazonosításra alkalmas okmány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély
• személyi azonosító igazolvány elvesztése esetén az erről szóló hivatalos bejelentés, azaz a rendőrség vagy okmányiroda által kiállított jegyzőkönyv, illetve ha van, ideiglenes személyazonosító igazolvány
• lakcímigazolvány
• amennyiben meghatalmazott jár el, úgy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával ellátott) eredeti meghatalmazás

Az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7/A. §-a alapján, ha a társasháznak, lakásszövetkezetnek nem minősülő lakóépületben, ingatlanon, ingatlan-együttesben, vagy az önálló mérési pontot (felhasználási helyet) képező, a társasház alapító okirata szerinti társasházi albetéten belül több, de legfeljebb négy, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 105. §-a szerinti lakás rendeltetési egység található, a települési önkormányzat jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki mérési pontonként (felhasználási helyenként) a lakás rendeltetési egységek számáról.

A Rendelet 2023. január 10-étől hatályos módosítása szerint nem kell figyelembe az OTÉK 1. számú melléklet 95. pontjában foglalt, az önálló rendeltetési egységek önálló bejáratára, valamint a lakások műszaki megosztására (egymástól való elkülönítésére) vonatkozó követelményeket, ha a lakások az OTÉK 105. §-ában foglalt egyéb követelményeknek eleget tesznek.

A hatósági bizonyítvány a ténylegesen kialakult állapotot igazolja. Az eljáró hatóság az ingatlanra esetlegesen jogszabályban meghatározott, a rendeltetési egységek számára vagy funkciójára vonatkozó korlátozást nem veszi figyelembe. Az eljáró hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása során az építmény jogszerű használatát vélelmezi.

A rendelet 7/A. §-a szerinti hatósági bizonyítvány csak az e §. szerinti kedvezmény igénybevétele céljából használható fel.  A kézhez kapott hatósági bizonyítványt a lakossági fogyasztónak kell benyújtania a földgázszolgáltatóhoz.

A visszaélések megelőzése érdekében a Rendelet a jegyző – szolgáltatói jelzésre lefolytatandó – hatósági ellenőrzését írja elő, másfelől az építésügyi hatóság (mint felügyeleti szerv) eljárását is lehetővé teszi.

Ha a hatósági ellenőrzési azzal az eredménnyel zárul, hogy a felhasználó jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményes többletmennyiséget a bejelentett és a tényleges lakás rendeltetési egységek különbözete vonatkozásában, úgy a jogosulatlanul igénybe vett kedvezménnyel elszámolt földgáz mennyiséget a versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.

Dunakeszi Város Önkormányzatának Jegyzője

Főépítészi iroda

Kérelem

• személyesen Ügyfélszolgálati irodánkon,
• postai úton
• elektronikusan https://epapir.gov.hu/

Illetékmentes

8 nap

Egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet,

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet,

2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó ügyekben továbbra is Dunakeszi Város Önkormányzati Adóhatósága az illetékes.

Általánosságban a gépjármű tulajdonosoknak és üzembentartóknak továbbra sem kell majd a változásokról adatbejelentést tenni az állami adóhatóság felé. A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli majd az állami adó- és vámhatósággal. Ezt követően havonta frissül az adatbázis.

Az önkormányzati adóhatóság is adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára a 2020. december 31-én nyilvántartott adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, így ezekről az adózóknak külön bejelentést nem kell tenniük. Az adóelőírásokat tartalmazó határozatokat 2021. évtől az állami adóhatóság postázza az érintetteknek. A változásokkal kapcsolatos információk, az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján megtekinthetők.

Dunakeszi Polgármesteri Hivatal – 2120 Dunakeszi, Fő út 25.

A közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése, az ezekkel összefüggő közszolgálati feladatokat ellátó személyek jogállásának meghatározása érdekében az Országgyűlés megalkotta a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényt (továbbiakban: Kftv.).

Kftv (4) A felügyelet feladata
a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;
b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;
c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;
d) közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;
e) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;
f) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;
g) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában;
h) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése.

Ahogy a vízszolgáltatók oldalán is megtalálható, „a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést a hatályos jogszabályok szabályozzák részletesen. Ennek értelmében minden ingatlanhoz külön szennyvíz bekötővezetéket kell létesíteni. Ettől eltérni csak indokolt műszaki okból lehetséges. Szomszéd telken keresztül a bekötés csak egyéb, műszakilag és gazdaságilag elfogadható megoldási lehetőség hiányában, szolgalmi jog bejegyzést követően végezhető el. Az illetékes Járási Hivatal a szomszédos telek tulajdonosát – egyéb megoldási lehetőség hiányában – a szennyvízcsatorna elhelyezésének tűrésére kötelezheti.

Elválasztó rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvizet vagy altalaj szivárogtatóval (dréncsövezés) összegyűjtött vizet bevezetni nem szabad. Szennyvíz bekötővezetéket zárt szennyvíztárolón vagy szikkasztón keresztül sem az egyesített, sem pedig az elválasztó rendszerű szennyvíz közcsatornába bevezetni nem szabad.”

A házi szennyvízvezeték kiépítése vagy kiépíttetése az ingatlan tulajdonos feladata. Az ívóvíz- és szennyvízbekötés esetén is közterület bontási kérelmet kell a Polgármesteri Hivatal felé benyújtani.

A beérkezéstől számított 30 nap.

Ügyleírás

A vízbekötéshez gépészmérnök által tervezett vízbekötési terv szükséges, melyet a DMRV Zrt.-hez kell benyújtani engedélyeztetésre. Az engedélyezett terv birtokában az ivóvíz bekötéshez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapja, ahol az Ivóvíz- és szennyvízbekötés létesítésének ügyféltájékoztatója olvasható.

• bejelentő neve, címe
• bejelentő telefonszáma
• az írásban leadott kérelemhez csatolni szükséges az engedélyezett bekötési tervet.

A bejelentés megtételét követően, amennyiben szükséges a Városüzemeltetési osztály ügyintézője felveszi a kapcsolatot a bejelentővel. Az ügyintézés menetéről, alakulásáról tájékoztatást ad a Hivatal munkatársa.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

A közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény

2011. évi vízi-közmű szolgáltatásról szóló CCIX. törvény

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012. (IV.03.) rendelete a talajterhelési díjról

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (VIII.06.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról és rendjéről

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) rendelkezik a magánfőzés szabályairól.

Fogalom meghatározás:

Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésén a gyümölcstermesztő személy(ek) által végzett előállítása.

Gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.

Párlat adójegy: egy olyan igazoló szelvény, amely adójegyenként egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. Igazolja egy liter párlat 700 forint jövedéki adótartalmának megfizetését, valamint a magánfőzött párlat eredetét is.

Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval.

Dunakeszi város belterületén a súlykorlátozást jelző közúti jelzőtáblákkal jelzett útszakaszokra az ott megjelöltnél nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű járművel behajtani tilos. Ezekre az utakra csak az önkormányzat által előzetesen kiállított behajtási engedéllyel lehet közlekedni.
Minden 7,5 t össztömeg feletti járműre engedélyt kell kérni, függetlenül a jelzőtáblákkal ellátott szakaszoktól.
A város területén a súlykorlátozással védett és egyéb behajtási engedéllyel szabályozott övezetekbe történő behajtás engedélyhez kötött. Ideiglenes behajtási engedély a „Behajtani tilos”, illetve a
súlykorlátozással védett utcákra, míg állandó behajtási engedély a KRESZ táblával védett területekre kerül kiadásra.
Állandó behajtási engedély mellé igényelhető vendégkártya, amely indokolt esetben kapható. A vendégkártya rendszámot nem tartalmaz, így az igénylő pl. rokonlátogatás, vagy áruszállítás esetén használhatja fel.
A behajtási engedély iránti kérelmet a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója nyújthatja be, vagy annak az ingatlannak a tulajdonosa, akihez a súlykorlátozással érintett járművel szállítás történik. Ha egy kérelmező több járműre szeretne behajtási engedélyt, úgy minden járműre külön engedélyt kell kiadni. Az egyszeri behajtási engedély kivételével minden kiadott engedély esetében behajtási kártya
kerül kiadásra, amit az Engedélyezett, ellenőrzés alkalmával köteles bemutatni. A kérelemhez csatolni kell a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát. Az engedélyt a feltételek fennállása esetén 8 napon belül adja ki a polgármester.

• • a kérelmező személyi adatait (név, lakcím, születési helye és ideje, anyja neve)
  • nem magánszemély kérelmező esetén az elnevezést, székhelyét, adóigazgatási azonosító számát, a képviselő nevét
  • a kérelmező elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím)
  • a jármű típusának megnevezését, a forgalmi rendszámát
  • a behajtási engedéllyel érintett cím megnevezését
  • az érintett övezetbe történő behajtás célját
  • az érintett övezetbe történő behajtás idejét (-tól-ig)

  A kitöltött kérelem a szükséges mellékletekkel együtt benyújtható személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai és elektronikus úton.

• Formanyomtatvány
• A gépjármű forgalmi engedélyének másolata
• A gépjármű tulajdonosának személyazonosságát igazoló dokumentumok (személyi igazolvány, lakcímkártya) másolata
• Az ingatlan tulajdoni lapjának másolata, ahová a behajtási engedélyt kérelmezi (akkor is, ha tulajdonos, de nem arra a címre van bejelentkezve)
• Nyilatkozat a ingatlan tulajdonosától, ha a kérelmező bérlő, és nincs arra a címre bejelentkezve
• Ha cégautó akkor engedély a cégtől
• Ha volt engedélye akkor a cserénél a régi engedélyt csatolni kell.

A védett vagy korlátozott övezetbe történő engedély nélküli behajtás jogkövetkezményei:

A súlykorlátozással védett vagy egyéb behajtási engedéllyel szabályozott övezetekbe történő, engedélyhez kötött, de engedély nélküli behajtás esetén a jármű használója a közterület-felügyelő felhívására köteles a védett, vagy korlátozott övezetet haladéktalanul elhagyni.

A védett övezetben a közterület-felügyelő jogosult:

• a védett vagy korlátozott övezet területére behajtó gépjármű vezetője behajtási engedélyének érvényességét, illetve az engedélynek a gépjárművön történő elhelyezését ellenőrizni
• az elkövető által elismert engedély nélküli behajtás esetén 5.000.- Ft-tól 50.000.- Ft-ig történő helyszíni bírságot kiszabni

A védett övezet forgalmi rendjének ellenőrzését végző szervként a közterület-felügyelő köteles elvenni, és a Polgármesteri Hivatalnak bevonás céljából visszajuttatni azt az engedélyt,

1. amelyet nem az arra jogosult használ
2. amelynél az engedélyre jogosultság megszűnt
3. amelynek az érvényessége lejárt
4. amely hamis vagy meghamisították
5. amely megszerzésének feltételei vonatkozásában a kiadó szervet megtévesztették
6. amellyel bármely más módon visszaéltek

Dunakeszi Polgármesteri Hivatal – 2120 Dunakeszi, Fő út 25.

Az Ügyfélszolgálat akadálymentesen megközelíthető a IV. Béla király tér (Fő tér) felől.

Központi telefonszám: + 36 27 542 800

Központi telefax: +36 27 341 182

Munkaidőn kívüli műszaki ügyelet telefonszáma: +36 70 380 6473

Központi e-mail: ugyfelszolgalat@dunakeszi.hu

Jegyzői e-mail: jegyzo@dunakeszi.hu

Dunakeszi 2121, Pf.: 5.

Adóköteles az a vállalkozó (magánszemély vagy cég) aki az önkormányzat illetékességi területén állandó vállalkozási tevékenységet folytat (iparűzési tevékenység). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával kezdődik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve:

– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben A továbbiakban röviden: Htv.) meghatározottak szerint számított – összegével,

– az alvállalkozói teljesítések értékével,

– az anyagköltséggel,

– az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a Htv. mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, és más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, az adó alapját egyszerűsített módon is megállapíthatja.

A helyi iparűzési adóról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2010. (XII.10.) sz. 2/A. § 2.önkormányzati rendelet módosítása következtében „…mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.”

Az alábbi eljárási tudnivalókra hívjuk fel az érintett adóalanyok figyelmét:

Az érintett adóalanyok köre a Htv. 52. § 23. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján: az a háziorvos, védőnő vállalkozó, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.

A rendelkezés több törvényi feltételt szab az adómentesség érvényesítéshez:

–  A háziorvos a külön jogszabályban – a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet – meghatározott tevékenységet végezzen. A rendelet 4.§ (1) – (2) bekezdései taxatíve felsorolják a háziorvos által végezhető tevékenységeket, e körbe tartozik az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel is, továbbá a tartósan betöltetlen háziorvos körzetben való helyettesítés keretében a hivatkozott bekezdésekben nevesített tevékenységek ellátása is.

–   A rendeletben meghatározott tevékenység végzés ellenértékének (árbevétel) legalább 80%-a – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból származzon.

A helyi adókról szóló 1990. évi törvény C. törvény 2023. évi módosítása három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.

A 2023. január 1. napjától hatályba lépő új szabályok szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalapmegállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően: május 31-ig) köteles majd megfizetni iparűzési adóelőlegét/adóját.

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja, illetve kilép a sávhatárból.

A kisvállalkozó adóalanyok az önkormányzati adóhatóságnál háromféle egyszerűsített adózási mód közül választhatnak:

Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó iparűzési adóalap

– 2,5 – 2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 50 ezer forint)

– 6 – 6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 120 ezer forint)

– 8,5 – 8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint. – (éves iparűzési adó: 170 ezer forint)

A kisvállalkozóknak a Htv. 39.§ (1) bekezdés alapján – tételes költségelszámolás – is lehetőségük van bevallásuk benyújtására.

Általános szabályok szerint adózó kisvállalkozások az új egyszerűsített iparűzési adóalapba történő belépése a következő módon lehetséges:

– főszabály: FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevalláson (pl.:2022. évi),

Amennyiben a kisvállalkozó adózó bevallását késedelmesen (május 31-jét követően) nyújtja be és azt igazolási kérelemmel nem menti ki, akkor a bevallás feldolgozásra kerül, ám az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó bejelentés már nem fogadható el. Azaz ő az általános szabályok szerint adózik.

– jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévre is, ezen adóévről (pl.: 2023. évi) szóló bevallásban (Htv. 39/A. (4) bek a)),

Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévéről szóló adóbevallásban jelentheti be az első adóévre is az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását.

– a székhelyét áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak bejelentési/változás-bejelentési nyomtatványon. (Htv. 39/A. (4) bek b))

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez az „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatvány (V. pont) szolgál, mely az E-önkormányzat portálon az adóügyi ágazat/általános adónyomtatványok között található meg.

A Htv. 39/A. § (9) bekezdése szerint a kisvállalkozó adóelőleg-fizetése az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz 2023. május 31-ig esedékes. Adóelőleget csak akkor kell vallania, ha a települési jelenléte az adóév ötödik hónapjának utolsó napja előtt kezdődik és megfelel a Htv. 39/A. § (10) bekezdés b) pontjának, azaz az előző adóévi bevétele nem több, mint a Htv. 39/A. § (1) bekezdés szerinti összeg (25 millió forint, az átalányadózó kiskereskedő esetében 120 millió forint).

A Htv. 39/A. § (6) bekezdése alapján, ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az önkormányzati adóhatóságnak. A bejelentési kötelezettségét teljesítheti a bevallási, illetve (ha az előző évről bevallásbenyújtási kötelezettség nem terhelte) a változás-bejelentési nyomtatványon is. E bejelentéssel egyidejűleg iparűzési adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben (szeptember 15. és március 15.) esedékes.

Amennyiben Adózó több önkormányzat illetékességi területén is végez tevékenységet, úgy minden településen egységes módon kell adóznia!

Az az egyéni vállalkozónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő, akinek az őstermelésből származó éves árbevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, az iparűzési adó alanyává válik, és bejelentkezési kötelezettség terheli. A bejelentkezési kötelezettségének a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon tehet eleget.

Az őstermelőnek, ha éves bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, iparűzési adó bevallási kötelezettsége is van, melynek határideje: az adóévet követő év május 31-e. A bevallási kötelezettségének a „Helyi iparűzési adóbevallás” nyomtatványon tehet eleget.

A Htv. 35.§ (1) és (2) bekezdése alapján:

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

A Htv. 52.§ 26. pontja alapján:

Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. tv. szerint:

Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelő igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és a magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.

Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány.

A lakhelyen (székhelyen) kívül – ha ez eltérő – a termőföld szerinti település önkormányzati adóhivatalánál is bejelentési kötelezettsége van.

A Htv. 52.§-a 31. pontja szerint telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Az iparűzési adóbevallásra, megfizetésre, kiutalásra vonatkozó határidőt a 2017. évi CL. számú adózás rendjéről szóló törvény, rövidítve Art. szabályozza, illetve kizárólag a kisvállalkozók vonatkozásában a Htv. 39/A. § (4), (6) és (7) bekezdése tartalmaz határidőt. Az iparűzési adó és adóelőleg elszámolási rendje naptári évvel megegyező üzleti év alkalmazása esetén.

tárgyév március 15. I. félévi helyi iparűzési adó-előleg megfizetése

tárgyév május 31. Az előző évre vonatkozó helyi iparűzési adóbevallás benyújtása. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése.

Kisvállalkozó adózó

• tárgyévi adóelőlegének fizetési határideje,
• tárgyévet megelőző adóévre vonatkozó bevallás benyújtási határideje, amennyiben az adó összege meghaladja az adóelőleg összegét; a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése, vagy
• amennyiben az adóelőleg meghaladja az adó összegét és annak visszatérítését kéri adózó;

tárgyév szeptember 15. II. félévi helyi iparűzési adó előleg befizetése

A fenti befizetési kötelezettségeket a Dunakeszi Város Önkormányzat 11784009-15731247-03540000 Helyi iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni.

Az Art. 69.§ alapján az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítási kérelmet kizárólag az esedékesség időpontjáig nyújtható be.

Az adó alanya:

Fő szabály szerint az adó alanya az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltat (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak.

Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Az adó alanya az ,,E” és ,,P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű.

Az adó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.

Fontos kiemelni, hogy az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az adóalanynak – fő szabály szerint – nem kell bejelentést tennie és bevallást benyújtania az adóhatósághoz, mivel a gépjárműadó fizetési kötelezettség megállapítása az Okmányirodák által vezetett járműnyilvántartásban szereplő adatokból hivatalból történik.

Ennek megfelelően az adózónak csak azokban az esetekben kell bejelentést tenni (bevallást benyújtani) az adóhatósághoz, ha adómentességet vagy az adófizetési kötelezettség szünetelését kívánja érvényesíteni.

• a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
• a fenti pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni.

A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt másik helyi adószámlára számolja el, vagy visszatéríti bankszámlára (esetleg lakcímre).

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni.

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
• 1990. évi C. törvény a helyi adókról

Az eljárás megindítása:

A végrehajtási eljárás megindítását végrehajtható okirat alapján kezdeményezheti az adóhatóság. Végrehajtható okiratnak minősül az ún. kivetéses adónemek (építményadó, telekadó, gépjárműadó) esetében a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés. Az ún. önadózás (iparűzési adó, talajterhelési díj, tartózkodás utáni idegenforgalmi adó) esetében végrehajtható okiratnak minősül a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás (Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásákról szóló 2017. évi CLIII. törvény – továbbiakban Avt. – 29. §.).

A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.

A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul (Avt. 30. §), vagyis az adóhatóság nem köteles az adózót külön felhívni a hátralék rendezésére.

• végrehajtás fizetési számlára (hatósági átutalási megbízás)
• végrehajtás munkabérre (az ún. munkabér letiltás)
• végrehajtás nyugdíjra (az ún. nyugdíj letiltása)
• végrehajtás ingó vagyontárgyra (nagyobb értékű ingóság pl. gépjármű lefoglalása)
• végrehajtás ingatlan vagyontárgyra (Földhivatalban az adózó ingatlanára történő végrehajtási ill. jelzálogjog bejegyeztetése az adóhatóság által).

A végrehajtási eljárás költségeit az adós viseli (Avt. 11.§ ).

A végrehajtási eljárás során az adóhatóság törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. Az elkésett, a nem a jogosulttól származó, valamint az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogást tartalmazó kérelmet az elsőfokú adóhatóság visszautasítja.

Az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott végrehajtási kifogást a Pest Megyei Kormányhivatal bírálja el. A végrehajtási kifogás eljárási illetéke 5000 Ft, melyet csekken (csak magánszemély), vagy átutalással lehet megfizetni a 11784009-15731247-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetési számlára.

Az eljárás megindítása:

A fizetési könnyítés eljárás mindig az adózó kérelmére indul (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 198.§). Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

• a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
• átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A fent leírt jogszabályi feltételeknek együttesen kell teljesülnie. Azon adózók esetében, akik részére az adóhatóság egyszer már engedélyezett fizetési könnyítést, azonban az adózó nem tett eleget maradéktalanul a fizetési könnyítést engedélyező határozatban foglaltaknak, újabb fizetési könnyítést az adóhatóság már nem engedélyez (mivel annak a feltételnek, hogy az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető az adózó már nem felel meg).

Magánszemélyek automatikus részletfizetési kérelme:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 199. § (1) bekezdése alapján a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény).

Az eljárás megindítása

Az adómérséklés szintén az adózó kérelmére induló eljárás (Art. 201. §). Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem is mérsékelheti.

Az Art. 201. § (3) bekezdése szerint az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

A fent leírtakból kifolyólag az adózó jövedelmi és vagyoni helyzetének is azt kell tükröznie, hogy az adótartozás megfizetése ellehetetlenítené a saját és a vele közös háztartásban élők megélhetését.

A kérelem benyújtása (az adómérséklés és a fizetési könnyítés esetében egyaránt)

• a magánszemélyek esetében az adóhatóság kizárólag az általa rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmet fogadja el, a kérelem nyomtatvány letölthető a www.dunakeszi.hu oldalról (letölthető dokumentumok), vagy beszerezhető az Ügyfélszolgálaton,

az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok) adózók kizárólag az  E-önkormányzat portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu) található nyomtatványt pontosan kitöltve, valamint a megfelelő dokumentumokat csatolva elektronikus úton,

A kérelemhez az alábbi mellékleteket kötelező csatolni

1. Magánszemélyeknek: 3 db rezsi számlalevél, jövedelemigazolás vagy bankszámlakivonat (az adózóval közös háztartásban élő összes jövedelemmel rendelkező személytől), hitelszerződés (amennyiben az adózó, vagy a vele közös háztartásban élő lakáshitellel rendelkezik).
2. Nem magánszemélyek: egyszerűsített éves beszámoló, főkönyvi kivonat, a 000 Ft eljárási illeték megfizetését igazoló utalási bizonylat (feladóvevény) másolata

Az eljárás lefolytatása (az adómérséklési és a fizetési könnyítési eljárás esetében egyaránt)

• az adózó kérelmét egyénileg az adócsoport vezetője bírálja el,
• az eljárás folyamán figyelembe veszi az összes tényezőt, amely a fizetési nehézség kialakulásához vezetett, azonban az elsődleges és legfontosabb szempont az adózó szociális helyzete, figyelembe veszi az adózó és a vele közös háztartásban élők összes havi nettó jövedelmét, a megélhetéshez szükséges havi kiadásait, valamint a vagyoni helyzetét is (vagyis az adózó és a vele közös háztartásban élők ingatlan, gépjármű tulajdonait stb.),
• nem veszi figyelembe az adózó azon kiadásait, amelyek nem a mindennapi megélhetéshez szükségesek (példák: gépjármű hitel és gépjármű fenntartásával kapcsolatos költségek, internet, kábeltévé havidíja, telefonköltség stb.),

nem magánszemély adózók esetében a csatolt egyszerűsített éves beszámoló és a főkönyvi kivonat alapján veszi figyelembe az adott társaság vagy szervezet éves bevételét, költségeit, működési eredményét.