! BETA VERZIÓ
Weboldalunk jelenleg BETA verzióban fut. Kérjük, segítsen a tesztelésben és ha hibát tapasztal küldje el nekünk.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2024. január 1-től hatályos szabályozása különbséget tesz a vízhasználat jellege (háztartási; öntözés és állattartás; egyéb és geotermikus); a vízkészletvédelmi besorolása a létesítendő kút helye szerinti (kockázatos, kockázatmentes), valamint a  talajvizet, rétegvizet, karsztvizet és termálvizet érintő kútlétesítés között.

Talajvizet érintő kút: 50 m kút talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút – Háztartási kútként általában ez a kút használatos.

Magyarország területe vízkészletvédelmi szempontból kettő besorolás szerint került felosztásra: kockázatos, illetve kockázatmentes területek. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával járó – lakossági és mezőgazdasági kutak engedélyezéséhez előírt – vízkészletvédelmi országtérkép az OVF honlapján, az alábbi linken található: http://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem/

Dunakeszi területének 85%-a kockázatos besorolású.

Városunk jelentős területét érinti a Fővárosi Vízművek Zrt. Balpart I. és II. vízműterületeinek védőterületét, valamint a DMRV Zrt DBRVR Dunakeszi vízbázisának védőterületét. Így azon ingatlanok esetében, melyek a védőterületeken helyezkednek el a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának engedélye szükséges.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtandó engedélyezési eljárás dokumentációja és kérelme nem azonos a hivatalunkhoz benyújtandó kérelemmel! A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság más nyomtatvánnyal dolgozik!

A kutak létesítésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos ügyintézésnél a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlóinak személye eltérő, a bejelentési- és/vagy engedélyeztetési eljárást az alábbiak szemléltetik.

Védőövezeteteket ábrázoló térkép

Tovább olvasom

I. A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

A 2024. január 1. előtt létesített kutak fennmaradási engedélyezésénél, amennyiben a kút vízhasználata háztartási jellegű vízkészletvédelmi besorolása kockázatos és talajvizet érinti nincs teendő.

A 2024. január 1. utáni kút létesítés:

1. Kút létesítéséhez, az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén:

  • kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet (csáposkút) felhasználásával üzemel, legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
  • épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  • nem gazdasági célú vízigény.

2. Házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

3. 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, (kivéve, ha a vízilétesítmény telepítése európai uniós vagy hazai költségvetési forrásból programszerűen, vízvédelmi célú beruházás keretében valósul meg, vagy a szennyvízkezelő berendezés CE megfelelőségi jelöléssel rendelkezik).

II. Katasztrófavédelem engedélye szükséges:

Kút létesítése és 2024. 01. 01. előtti létesített kutak fennmaradása esetén, amennyiben a kút:

Háztartási vízigényt biztosító, amennyiben vízkészletvédelmi besorolása kockázatos vagy kockázatmentes és rétegvíz, karsztvizet érint. (Kút talpmélysége 50 m-t meghaladja)

Nem háztartási, nem öntözési, nem állattartási, hanem egyéb illetve geotermikus a vízhasználat jellege. – Amennyiben vízkészletvédelmi besorolása kockázatmentes illetve kockázatos és talajvizet, rétegvíz, karsztvizet érint. Továbbá ha termálvizet érint és gyógyászati célú a vízhasználat.

Fentiek alól kivétel: 2024. 01. 01. előtt létesített kút fennmaradásához amennyiben: geotermikus a vízhasználat jellege és rétegvizet vagy karsztvizet érint akkor bányakapitányság engedélye szükséges.

III. Bányakapitányság engedélye szükséges:

Kút létesítése és 2024. 01. 01. előtt létesített kutak fennmaradása esetén, amennyiben a kút:

Háztartási vízigényt biztosító; kockázatos, vagy kockázatmentes vízkészletvédelmi besorolású és termálvizet érintő esetben, ideértve a gyógyászati vízhasználaton kívül minden egyéb vízhasználatot, beleértve a geotermikust is. Továbbá a 2024. 01. 01. előtt létesített azon kutak fennmaradásának az engedélyezése is ide tartozik, amelyek vízhasználati jellege geotermikus és a vízhasználat jellege rétegvíz és karsztvíz vízkészletvédelmi besorolástól függetlenül.

IV. A Nemzeti Földügyi Központ (Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztálya) engedélye szükséges:

Új kutak létesítése esetén:

Amennyiben a vízhasználat jellege öntözés és állattartás, valamint talajvizet érint (a kútnak 50 m-t meg nem haladó talpmélysége van, és az első vízzáró réteget nem haladja meg) és kockázatmentes a vízkészletvédelmi besorolása, úgy abban az esetben  csak bejelentés – szükséges az NFK felé.

Az NFK engedélye szükséges, amennyiben a vízhasználat jellege öntözés és állattartás talajvizet érint,  vízkészletvédelmi besorolása kockázatos, továbbá ha rétegvizet, karsztvizet és termálvizet érint és kockázatos vagy kockázatmentes a vízkészletvédelmi besorolása.

2024. 01. 01. előtt létesített kutak fennmaradása esetén:

A vízhasználat jellege öntözés és állattartás, amely rétegvizet, karsztvizet és termálvizet érint, a vízkészletvédelmi besorolástól függetlenül.

Nyomtatványok

pdf ikon

Kútengedélyezés áttekintése (táblázat)

Letöltés
pdf ikon

Térkép (balparti)

Letöltés
pdf ikon

Kérelem kutak vízjogi létesítési engedélyezési eljárásához

Letöltés

Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás a halálesetről szóló értesítés megérkezését követően hivatalból indul.

Az előkészítő eljárásról azt a hozzátartozót értesítjük, akinek neve, címe a halottvizsgálati bizonyítványon szerepel.

Nyilatkozattételre bármely hozzátartozó vagy örökségben érdekelt jogosult. Az előkészítő eljárás befejezését követően a hagyatéki leltár mellékleteivel átadásra kerül a közjegyzőnek, aki kitűzi a hagyatéki tárgyalás napját, amelyről valamennyi öröklésben érdekelt személyt értesít.

Leltározás alá eső ingó- és ingatlanvagyon a következő lehet (a felsorolás nem teljes)

  • lakóház, telek, szövetkezeti és öröklakás, egyéb földterület, üdülési jog
  • cégtulajdon;
  • önkéntes magánnyugdíj- vagy egészségbiztosítási pénztári tagság;
  • személygépkocsi, motorkerékpár, utánfutó;
  • gazdasági társaságokban törzstőke, törzsbetét;
  • kárpótlás, kötvény, részvény, széf bérleti jog;
  • értékpapírszámla;
  • lakossági folyószámla;
  • devizaszámla;
  • takarékbetétkönyv;
  • életbiztosítás; (ha nincs megjelölve kedvezményezett)
  • fel nem vett nyugdíj, munkabér, táppénz, egyéb járandóság;
  • fegyver;
  • 300 000 Ft feletti összegű készpénz, egyéb ingó vagyon
Tovább olvasom

Illetékességi terület

Az elhunyt utolsó állandó belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye).

Csatolandó mellékletek

A hozzátartozó részére a hivatal által kiküldött értesítés részletes tájékoztatást nyújt a szükséges iratokról, amelyek bemutatása nélkül a hagyatéki leltár nem vehető fel.

Az ügytípus egyes elemei elektronikusan is intézhetőek, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval.

Az eljárást megindító irat benyújtásának módja:

Személyesen vagy megbízott (temetkezési vállalkozó) útján.

Nyomtatványok

doc ikon

Hagyatéki nyilatkozat

Letöltés

Anyakönyvi kivonatok kérelme

Születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló és halotti anyakönyvi kivonat kérhető az anyakönyvi hivatalban. A kivonat kiállítási határideje: 15 nap.
Az anyakönyvi kivonatot az érintett vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén szülője vagy a szülő által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy (bírósági, földhivatali, hagyatéki eljárásban) annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.

A kérelem bármely anyakönyvvezetőnél benyújtható, az anyakönyvi kivonatok kiállítása illetékmentes.
Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: személyesen, postai úton vagy meghatalmazott útján.
Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.

Szükséges dokumentumok

• személyazonosításra alkalmas okmány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély
• személyi azonosító igazolvány elvesztése esetén az erről szóló hivatalos bejelentés, azaz a rendőrség vagy okmányiroda által kiállított jegyzőkönyv, illetve ha van, ideiglenes személyazonosító igazolvány
• lakcímigazolvány
• amennyiben meghatalmazott jár el, úgy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával ellátott) eredeti meghatalmazás

odt ikon

Kérelem anyakönyvi kivonat kiállítása iránt

Letöltés

Ügyleírás

Az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7/A. §-a alapján, ha a társasháznak, lakásszövetkezetnek nem minősülő lakóépületben, ingatlanon, ingatlan-együttesben, vagy az önálló mérési pontot (felhasználási helyet) képező, a társasház alapító okirata szerinti társasházi albetéten belül több, de legfeljebb négy, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 105. §-a szerinti lakás rendeltetési egység található, a települési önkormányzat jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki mérési pontonként (felhasználási helyenként) a lakás rendeltetési egységek számáról.

A Rendelet 2023. január 10-étől hatályos módosítása szerint nem kell figyelembe az OTÉK 1. számú melléklet 95. pontjában foglalt, az önálló rendeltetési egységek önálló bejáratára, valamint a lakások műszaki megosztására (egymástól való elkülönítésére) vonatkozó követelményeket, ha a lakások az OTÉK 105. §-ában foglalt egyéb követelményeknek eleget tesznek.

A hatósági bizonyítvány a ténylegesen kialakult állapotot igazolja. Az eljáró hatóság az ingatlanra esetlegesen jogszabályban meghatározott, a rendeltetési egységek számára vagy funkciójára vonatkozó korlátozást nem veszi figyelembe. Az eljáró hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása során az építmény jogszerű használatát vélelmezi.

A rendelet 7/A. §-a szerinti hatósági bizonyítvány csak az e §. szerinti kedvezmény igénybevétele céljából használható fel.  A kézhez kapott hatósági bizonyítványt a lakossági fogyasztónak kell benyújtania a földgázszolgáltatóhoz.

A visszaélések megelőzése érdekében a Rendelet a jegyző – szolgáltatói jelzésre lefolytatandó – hatósági ellenőrzését írja elő, másfelől az építésügyi hatóság (mint felügyeleti szerv) eljárását is lehetővé teszi.

Ha a hatósági ellenőrzési azzal az eredménnyel zárul, hogy a felhasználó jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményes többletmennyiséget a bejelentett és a tényleges lakás rendeltetési egységek különbözete vonatkozásában, úgy a jogosulatlanul igénybe vett kedvezménnyel elszámolt földgáz mennyiséget a versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.

Hatáskör

Dunakeszi Város Önkormányzatának Jegyzője

Ügyintézés helye

Főépítészi iroda

Szükséges okiratok, mellékletek

Kérelem

Az eljárást megindító kérelem benyújtásának módja

  • személyesen Ügyfélszolgálati irodánkon,
  • postai úton
  • elektronikusan https://epapir.gov.hu/

Ügyintézés díjszabása

Illetékmentes

Ügyintézési határidő

8 nap

Alkalmazott jogszabályok

Egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet,

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet,

docx ikon

Hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem

Letöltés

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2021. január 1-jétől a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el.

2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó ügyekben továbbra is Dunakeszi Város Önkormányzati Adóhatósága az illetékes.

Általánosságban a gépjármű tulajdonosoknak és üzembentartóknak továbbra sem kell majd a változásokról adatbejelentést tenni az állami adóhatóság felé. A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli majd az állami adó- és vámhatósággal. Ezt követően havonta frissül az adatbázis.

Az önkormányzati adóhatóság is adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára a 2020. december 31-én nyilvántartott adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, így ezekről az adózóknak külön bejelentést nem kell tenniük. Az adóelőírásokat tartalmazó határozatokat 2021. évtől az állami adóhatóság postázza az érintetteknek. A változásokkal kapcsolatos információk, az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján megtekinthetők.

pdf ikon

Gépjárműadó - 2020. december 31-ig érvényes ügyleírás

Letöltés

Személyes Ügyfélszolgálat

Dunakeszi Polgármesteri Hivatal – 2120 Dunakeszi, Fő út 25.

Nyitvatartás

Hétfő
8.00 - 17.30
Kedd
8.00 - 16.00
Szerda
8.00 - 16.00
Csütörtök
8.00 - 16.00
Péntek
8.00 - 12.00

Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy hétfőn délután, szerdánként (12 óra és 13 óra között ebédszünet) és péntek délelőtt van csak építéshatósági ügyintézés. A többi időszakban nem lehet sorszámot húzni ehhez az ügyintézéshez.

Az Ügyfélszolgálat akadálymentesen megközelíthető a IV. Béla király tér felől

Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy a keddi és csütörtöki napokon az ügyfélszolgálat leterheltsége kisebb. Javasoljuk, hogy akik kevesebbet kívánnak várakozni, azok ezen a két napon vegyék igénybe a Polgármesteri Hivatal szolgáltatását.

Telefonos ügyfélszolgálat

Központi telefonszám: + 36 27 542 800

Központi telefax: +36 27 341 182

Munkaidőn kívüli műszaki ügyelet
telefon: +36 70 380 6473

Elektronikus levelezés

Központi e-mail: ugyfelszolgalat@dunakeszi.hu

Jegyzői e-mail: jegyzo@dunakeszi.hu

Levélcím

Dunakeszi 2121, Pf.: 5.

Közvilágítás hibabejelentés

(EUROVILL Kft.; 0-24 óráig hívható)

Telefon: + 36 80 980 030

Email: kozvilagitas@kozvilagitas.hu

icon

Elérhetőségek

Személyes ügyfélszolgálat
2120 Dunakeszi, Fő út 25.

Ügyfélfogadása megegyezik a Hivatal ügyfélfogadásával.

Elérhetőségek
Központi ügyfélvonal: +36 27 542 800
Központi telefax: +36 27 341 182
E-mail cím: ugyfelszolgalat@dunakeszi.hu

Közterület-Felügyelet feladata

A közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése, az ezekkel összefüggő közszolgálati feladatokat ellátó személyek jogállásának meghatározása érdekében az Országgyűlés megalkotta a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényt (továbbiakban: Kftv.).

Tovább olvasom

A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy

Kftv (4) A felügyelet feladata
a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;
b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;
c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;
d) közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;
e) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;
f) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;
g) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában;
h) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése.

A Közterület-Felügyelet hatáskörébe tartozó főbb szabálysértések

  • Köztisztasági szabályok megszegése
  • Illegális szemétlerakás, szemétszállítás szabályainak megszegése
  • Parkrongálás, fakivágás engedély nélkül
  • Parlagfű irtás elmulasztása
  • Veszélyeztetés kutyával, eb sétáltatási szabályok megszegése
  • Engedély nélküli közterület használat
  • Üzemképtelen gépjárművek tárolása közterületen
  • Illegális plakátragasztás
  • Engedély nélküli árusítás
  • Megállási, várakozási és behajtási tilalmak megszegése járművel
  • Mozgáskorlátozott parkoló jogtalan igénybevétele
  • Tiltott fürdés
  • Fizető parkolás szabályainak megszegése

Helyszíni bírság

A felügyelő – jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között – szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírság kiszabására jogosult
Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – helyszíni bírságot szabhat ki:
a) a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
d) a közlekedési hatóság ellenőre,
e) a közterület-felügyelő,
f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
g) az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
h) a halászati őr,
i) a mezőőr.

A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet. A 2012. évi II törvény a szabálysértésről bevezette, hogy az ismételt elkövetés súlyosabban legyen büntethető. Ennek megfelelően, a valaki hat hónapon belül ismételten elkövet szabálysértést, akkor a helyszíni bírság összege már akár hetvenezer forint is lehet.

A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni. Ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértés miatt az illetékes szabálysértési hatóságnál feljelentést kell tenni.

Amennyiben a gépjármű szélvédőjén helyszíni bírság kiszabásáról talál nyomtatványt, akkor várja meg, amíg a Közterület-felügyeleti csoport postai úton megküldi a felszólító levelet és a készpénz-átutalási megbítást a bejegyzett üzembentartó részére.

A behajtási tilalomra, korlátozott övezetre (zóna) és a kötelező haladási irányra vonatkozó egyes rendelkezések megsértésének észlelése esetén a közterület-felügyelő jogosult a helyszínen a gépjárművezetővel szemben közigazgatási bírságot kiszabni.

Bírságok megfizetése

A közterület-felügyelet által kiszabott közigazgatási bírságot a közterület-felügyeletet létrehozó települési önkormányzat számlájára kell megfizetni.

Befizetési határidő 30 nap.

A közterület-felügyelő a helyszínen pénzt nem fogad el!

Feljelentés

 Távollevővel szembeni helyszíni bírság esetén amennyiben 30 napon belül nem történik meg a kiszabott bírság befizetése.
• Helyszíni bírság esetében amennyiben nem ismeri el a szabálysértés tényét vagy nem igazolja magát /ebben az esetben a gépjármű adataiból tudja azonosítani a közterület-felügyelő/.
• Lakossági bejelentés esetén amennyiben a gépjármű rendszámát felírta a bejelentő és 2 tanúval igazolja a szabálysértés elkövetését.
• Illegális szemétlerakás esetén amennyiben található valamilyen azonosítás alapjául szolgáló dokumentum.
• Minden egyéb olyan szabálysértés észlelése esetén, ahol az elkövetés körülményei, illetve az ügy tárgyi súlya ezt indokolttá teszi.
* a szabálysértés lehet a KRESZ megszegése vagy Önkormányzati rendelet megsértése.

Jogorvoslatok - Helyszíni bírság esetén

A tudomásul vett és befizetett helyszíni bírság ellen jogorvoslati lehetőség nincs, az ügyet jogerősen lezártnak kell tekinteni.

A kiszabott helyszíni bírság méltányosságból történő elengedésére, csökkentésére, valamint részletekben való megfizetésére az irányadó jogszabályi rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget.

Jogorvoslatok - Feljelentés esetén

Az Önkormányzati rendelet megsértése esetén a Hivatal Jogi és Hatósági osztálya jár el. A rendelettel kapcsolatos fellebbezésnek 15 napos határideje van.  (Pest Megyei Kormányhivatal – 1052 Budapest, Városháza utca 7.) A fellebbezés díjköteles: 5 000 forintos illeték lerovása mellett kezdeményezhető.
A KRESZ szabálysértés esetén feljelentéskor az illetékes rendőrkapitányság jár el és az Ő határozatuk ellen lehet kifogással élni. (2120 Dunakeszi, Tábor utca 2.)

Ügyleírás

Ahogy a vízszolgáltatók oldalán is megtalálható, „a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést a hatályos jogszabályok szabályozzák részletesen. Ennek értelmében minden ingatlanhoz külön szennyvíz bekötővezetéket kell létesíteni. Ettől eltérni csak indokolt műszaki okból lehetséges. Szomszéd telken keresztül a bekötés csak egyéb, műszakilag és gazdaságilag elfogadható megoldási lehetőség hiányában, szolgalmi jog bejegyzést követően végezhető el. Az illetékes Járási Hivatal a szomszédos telek tulajdonosát – egyéb megoldási lehetőség hiányában – a szennyvízcsatorna elhelyezésének tűrésére kötelezheti.

Elválasztó rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvizet vagy altalaj szivárogtatóval (dréncsövezés) összegyűjtött vizet bevezetni nem szabad. Szennyvíz bekötővezetéket zárt szennyvíztárolón vagy szikkasztón keresztül sem az egyesített, sem pedig az elválasztó rendszerű szennyvíz közcsatornába bevezetni nem szabad.”

A házi szennyvízvezeték kiépítése vagy kiépíttetése az ingatlan tulajdonos feladata. Az ívóvíz- és szennyvízbekötés esetén is közterület bontási kérelmet kell a Polgármesteri Hivatal felé benyújtani.

Tovább olvasom

Közterület bontás iránti kérelem

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (VIII.06.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról és rendjéről vonatkozik a az alábbi hatállyal:

a)      a Dunakeszi város területén lévő és az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletre, és

b)      bel- és külterületi földrészlet és építmény közhasználatra átadott részére, valamint a gyalogos forgalom számára átadott területre.

Ez alapján a rendelet 5.§ (2) pontja szerint Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna stb.) közterület-használattal járó karbantartása, építése esetén.

Hatáskör és illetékesség

Az eljárás illetékességi területe Dunakeszi Város közigazgatási területe. A hatáskört az eljárásban a települési jegyző gyakorolja.

Fontos információk

Burkolat bontás esetén a helyreállítást követően a kivitelezővel helyszíni bejárást tart a Városüzemeltetési osztály ügyintézője. A munkálatok során a Közterület-felügyelet emberei ellenőrzést tartanak, és ellenőrzik a kérelemmel való egyezőséget illetve a helyreállítási munkálatokat. Károkozás esetén minden esetben a kivitelezőt terheli a felelősség, mely a közútkezelői hozzájárulásban is szerepel. Ha nem kérelemre történik a burkolat bontás, feljelentést von maga után. Elutasítás esetén fellebbezni a közútkezelői hozzájárulásban foglalt Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztályához benyújtott felülvizsgálati kérelemmel lehet. „Zöldkár” esetén szintén a közútkezelői hozzájárulásban foglaltak szerint kell eljárni, vagyis a bontott felületet az eredeti állapotába vissza kell állítani. 

Szennyvíz-bekötés ügyleírása

A szennyvíz-bekötéshez gépészmérnök által tervezett szennyvíz bekötési terv szükséges, melyet a DMRV Zrt.-hez kell benyújtani engedélyeztetésre. Az engedélyezett terv birtokában a szennyvíz bekötéshez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapja, ahol az Ivóvíz- és szennyvízbekötés létesítésének ügyféltájékoztatója olvasható.

A kérelem kötelező tartalmi elemei

  • bejelentő neve, címe
  • bejelentő telefonszáma
  • az írásban leadott kérelemhez csatolni szükséges az engedélyezett bekötési tervet.

A bejelentés megtételét követően, amennyiben szükséges a Városüzemeltetési osztály ügyintézője felveszi a kapcsolatot a bejelentővel. Az ügyintézés menetéről, alakulásáról tájékoztatást ad a Hivatal munkatársa.

Ügyintézési határidő

A beérkezéstől számított 30 nap.

Ivóvízbekötés

Ügyleírás

A vízbekötéshez gépészmérnök által tervezett vízbekötési terv szükséges, melyet a DMRV Zrt.-hez kell benyújtani engedélyeztetésre. Az engedélyezett terv birtokában az ivóvíz bekötéshez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapja, ahol az Ivóvíz- és szennyvízbekötés létesítésének ügyféltájékoztatója olvasható.

A kérelem kötelező tartalmi elemei

  • bejelentő neve, címe
  • bejelentő telefonszáma
  • az írásban leadott kérelemhez csatolni szükséges az engedélyezett bekötési tervet.

A bejelentés megtételét követően, amennyiben szükséges a Városüzemeltetési osztály ügyintézője felveszi a kapcsolatot a bejelentővel. Az ügyintézés menetéről, alakulásáról tájékoztatást ad a Hivatal munkatársa.

Ügyintézési határidő

A beérkezéstől számított 30 nap.

Villamosenergia, hírközlés, bányafelügyeleti és közlekedési ügyekben kért szakhatósági és előzetes szakhatósági eljárás iránti kérelmek (az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott esetek) alapján a jogszabályoknak megfelelő illetéket és eljárási díjat kell megfizetni. Amennyiben a jogszabály az illetékről és díjról nem rendelkezik az eljárás illetéke 3000,- Ft.

Alkalmazott jogszabályok

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

A közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény

2011. évi vízi-közmű szolgáltatásról szóló CCIX. törvény

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012. (IV.03.) rendelete a talajterhelési díjról

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015. (VIII.06.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról és rendjéről

Nyomtatványok

pdf ikon

Közterület bontási kérelem

Letöltés
pdf ikon

Közútkezelői hozzájárulás kérelem

Letöltés

Ügyleírás

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) rendelkezik a magánfőzés szabályairól.

Fogalom meghatározás:

Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésén a gyümölcstermesztő személy(ek) által végzett előállítása.

Gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.

Párlat adójegy: egy olyan igazoló szelvény, amely adójegyenként egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. Igazolja egy liter párlat 700 forint jövedéki adótartalmának megfizetését, valamint a magánfőzött párlat eredetét is.

Tovább olvasom

Párlat adójegy

Párlat adójegy igénylésére csak a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság által regisztrált magánfőző jogosult.

Az önkormányzatnál regisztrált, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelentett magánfőzőnek magánfőzés keretében történő párlat előállításához 2016. január 1-től – az előállítást megelőzően – párlat adójegyet kell igényelni, beszerezni a lakóhelye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) megyei/fővárosi adó-és vámigazgatóságtól.

Párlat adójegyet csak az a magánfőző igényelhet, aki a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül előzetesen bejelentette a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére, amely a bejelentésről a teljesítést követő hónap 15. napjáig értesíti az illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságot.

Párlat adójegyeket a vámhatóság kizárólag az önkormányzati adóhatóság értesítését követően tudja kiadni a magánfőző részére. Aki már 2016. január 1. előtt regisztrálta (bejelentette) a desztillálóberendezését az önkormányzati adóhatóságnál annak nem kell azt megismételnie.

A párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságok nyilvántartást vezetnek és az átadott- átvett adójegy mennyiségről haladéktalanul értesítik a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot.

A magánfőzőnek tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet kötelező igényelnie. Mindig a főzés előtt kell az igénylést benyújtani, de lehet előre, az éves tervezett összes mennyiségre is igényelni, ez azonban tárgyévenként legfeljebb 86 darab párlat adójegy lehet és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlat (86 liter) állítható elő.

Amennyiben a magánfőző mégis a párlat adójeggyel adózott párlatmennyiségnél többet állít elő, akkor a tárgyév végéig köteles a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket pótlólag igényelni, azonban az éves mennyiségi korlátot ebben az esetben sem lehet túllépni. Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőzőnek a többletmennyiséget haladéktalanul be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatósághoz és azzal egyeztetett módon gondoskodni kell a többletmennyiség megsemmisítéséről.

Magánfőzés szabályainak ellenőrzése

A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – kivéve a magánfőzött párlat jogszabálysértő értékesítését – az önkormányzati adóhatóság jár el.

Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki a magánfőzésre vonatkozó rendelkezéseknek egyebekben megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását, vagy a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül.

Ha a magánfőző a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog 1 év elteltével évül el.

Nyomtatványok

pdf ikon

Magánpárlat bejelentése

Letöltés
pdf ikon

Magánpárlat bevallása

Letöltés
pdf ikon

Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során

Letöltés

Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval.

Ügyleírás

Dunakeszi város belterületén a súlykorlátozást jelző közúti jelzőtáblákkal jelzett útszakaszokra az ott megjelöltnél nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű járművel behajtani tilos. Ezekre az utakra csak az önkormányzat által előzetesen kiállított behajtási engedéllyel lehet közlekedni.
Minden 7,5 t össztömeg feletti járműre engedélyt kell kérni, függetlenül a jelzőtáblákkal ellátott szakaszoktól.
A város területén a súlykorlátozással védett és egyéb behajtási engedéllyel szabályozott övezetekbe történő behajtás engedélyhez kötött. Ideiglenes behajtási engedély a „Behajtani tilos”, illetve a
súlykorlátozással védett utcákra, míg állandó behajtási engedély a KRESZ táblával védett területekre kerül kiadásra.
Állandó behajtási engedély mellé igényelhető vendégkártya, amely indokolt esetben kapható. A vendégkártya rendszámot nem tartalmaz, így az igénylő pl. rokonlátogatás, vagy áruszállítás esetén használhatja fel.
A behajtási engedély iránti kérelmet a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója nyújthatja be, vagy annak az ingatlannak a tulajdonosa, akihez a súlykorlátozással érintett járművel szállítás történik. Ha egy kérelmező több járműre szeretne behajtási engedélyt, úgy minden járműre külön engedélyt kell kiadni. Az egyszeri behajtási engedély kivételével minden kiadott engedély esetében behajtási kártya
kerül kiadásra, amit az Engedélyezett, ellenőrzés alkalmával köteles bemutatni. A kérelemhez csatolni kell a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát. Az engedélyt a feltételek fennállása esetén 8 napon belül adja ki a polgármester.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

    • a kérelmező személyi adatait (név, lakcím, születési helye és ideje, anyja neve)
    • nem magánszemély kérelmező esetén az elnevezést, székhelyét, adóigazgatási azonosító számát, a képviselő nevét
    • a kérelmező elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím)
    • a jármű típusának megnevezését, a forgalmi rendszámát
    • a behajtási engedéllyel érintett cím megnevezését
    • az érintett övezetbe történő behajtás célját
    • az érintett övezetbe történő behajtás idejét (-tól-ig)

    A kitöltött kérelem a szükséges mellékletekkel együtt benyújtható személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai és elektronikus úton.

Tovább olvasom

Hatáskör és illetékesség:

Az eljárás illetékességi területe Dunakeszi Város közigazgatási területe.

Szükséges okiratok, mellékletek:

  • Formanyomtatvány
  • A gépjármű forgalmi engedélyének másolata
  • A gépjármű tulajdonosának személyazonosságát igazoló dokumentumok (személyi igazolvány, lakcímkártya) másolata
  • Az ingatlan tulajdoni lapjának másolata, ahová a behajtási engedélyt kérelmezi (akkor is, ha tulajdonos, de nem arra a címre van bejelentkezve)
  • Nyilatkozat a ingatlan tulajdonosától, ha a kérelmező bérlő, és nincs arra a címre bejelentkezve
  • Ha cégautó akkor engedély a cégtől
  • Ha volt engedélye akkor a cserénél a régi engedélyt csatolni kell.

Ügyintézés díjszabása:

A behajtási engedély kiadására irányuló közigazgatási eljárás illetékmentes. A behajtási engedély díjmentes. Az állandó behajtási engedélyt igazoló kártya elvesztése esetén 5.000.- Ft az eljárási költség.

Alkalmazott jogszabályok:

A közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény és a végrehajtásáról szóló 30/1988 (IV. 20.) MT rendelet

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet

Egyéb fontos tudnivalók:

A védett vagy korlátozott övezetbe történő engedély nélküli behajtás jogkövetkezményei:

A súlykorlátozással védett vagy egyéb behajtási engedéllyel szabályozott övezetekbe történő, engedélyhez kötött, de engedély nélküli behajtás esetén a jármű használója a közterület-felügyelő felhívására köteles a védett, vagy korlátozott övezetet haladéktalanul elhagyni.

A védett övezetben a közterület-felügyelő jogosult:

  • a védett vagy korlátozott övezet területére behajtó gépjármű vezetője behajtási engedélyének érvényességét, illetve az engedélynek a gépjárművön történő elhelyezését ellenőrizni
  • az elkövető által elismert engedély nélküli behajtás esetén 5.000.- Ft-tól 50.000.- Ft-ig történő helyszíni bírságot kiszabni

A védett övezet forgalmi rendjének ellenőrzését végző szervként a közterület-felügyelő köteles elvenni, és a Polgármesteri Hivatalnak bevonás céljából visszajuttatni azt az engedélyt,

  1. amelyet nem az arra jogosult használ
  2. amelynél az engedélyre jogosultság megszűnt
  3. amelynek az érvényessége lejárt
  4. amely hamis vagy meghamisították
  5. amely megszerzésének feltételei vonatkozásában a kiadó szervet megtévesztették
  6. amellyel bármely más módon visszaéltek

Nyomtatványok

Gyakran ismételt kérdések

pdf ikon

Behajtási engedély kérelem

Letöltés

Mennyi idő alatt készül el a behajtási engedély?

Nyolc napon belül.

Személyes ügyfélszolgálat

Dunakeszi Polgármesteri Hivatal – 2120 Dunakeszi, Fő út 25.

Az Ügyfélszolgálat akadálymentesen megközelíthető a IV. Béla király tér (Fő tér) felől.

Telefonos ügyfélszolgálat

Központi telefonszám: + 36 27 542 800

Központi telefax: +36 27 341 182

Munkaidőn kívüli műszaki ügyelet telefonszáma: +36 70 380 6473

Elektronikus levelezés

Központi e-mail: ugyfelszolgalat@dunakeszi.hu

Jegyzői e-mail: jegyzo@dunakeszi.hu

Levélcím

Dunakeszi 2121, Pf.: 5.

Tovább olvasom

Adótitok

Az adótitok fogalmát az Art. (2017. évi CL. tv.) 127. § (3) bekezdése határozza meg: adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Az adótitok törvényi definíciója alapján az adóhatóság által nyilvántartott valamennyi adat, az adóhatósági eljárásokkal összefüggő adatok, továbbá valamennyi adóhatósági irat és azok tartalma teljes körűen az adótitok körébe tartoznak.

Ez alapján telefonon, vagy e-mailen nem áll módunkban bővebb tájékoztatást adni az adózást érintő részletes kérdésekről. Ez ügyben kérjük, keresse fel személyes ügyfélszolgálatunkat.

Járási Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek

Kormányablak (2120 Dunakeszi, Verseny utca 1.)

  • Adatletiltás
  • Adatszolgáltatás
  • Egyéni vállalkozás
  • Gépjármű ügyintézés
  • Okmánykiállítás (Útlevél – Személyazonosító igazolvány – Lakcímigazolvány – Vezetői engedély – Erkölcsi bizonyítvány – Egyéni vállalkozói igazolvány – Hatósági bizonyítvány egyéni vállalkozásnál -Törzskönyv – Parkolási igazolvány – Magyar igazolvány)
  • Okmány elvesztése, találása
  • Ügyfélkapu regisztráció

Dunakeszi Kormányablak

Hatósági Osztály (2120 Dunakeszi, Verseny utca 3.)

  • Állampolgárság igazolása iránti kérelem
  • Állampolgárság megszerzése hontalan személy részére
  • Állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat 1957.10.01. előtt született személy részére
  • Állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat
  • Állampolgárságról lemondás
  • Ápolási díj megállapítására kérelem
  • Ápolási díj megállapításához igazolás (intézményvezető tölti ki)
  • Ápolási díj megállapításához igazolás és szakvélemény (háziorvos tölti ki)
  • Kiemelt ápolási díjra jogosító körülmények fennállásáról igazolás
  • Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kérelem
  • Hadigondozott igénybejelentés
  • Honosítási kérelem (magyar felmenővel nem rendelkező ügyfeleknek)
  • Honosítási-visszahonosítási kérelem
  • Időskorúak járadékának hivatalból történő megállapítása
  • Időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelem
  • Közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem
  • Társasházkezelői-ingatlankezelői szolgáltatás bejelentése
  • Temetkezési szolgáltatási tevékenység végzéséhez kérelem

Dunakeszi Járási Hivatal Hatósági Osztály

Földhivatali Osztály (2120 Dunakeszi, Verseny utca 3.)

  • Ingatlan-nyilvántartás
  • Földmérés
  • Földhasználat, földvédelem
  • Hirdetményi úton történő közlés
  • Földforgalom és földműves nyilvántartás

Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 4. (Dunakeszi)

Ügyleírás

Adóköteles az a vállalkozó (magánszemély vagy cég) aki az önkormányzat illetékességi területén állandó vállalkozási tevékenységet folytat (iparűzési tevékenység). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával kezdődik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

Tovább olvasom

Az adó alapja

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve:

– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben A továbbiakban röviden: Htv.) meghatározottak szerint számított – összegével,

– az alvállalkozói teljesítések értékével,

– az anyagköltséggel,

– az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a Htv. mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, és más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, az adó alapját egyszerűsített módon is megállapíthatja.

Az adó mértéke

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2 %-a.

Tájékoztató az állami adóhatóság útján benyújtható helyi iparűzési adóbevallásról

A Htv. 42/D. §-a értelmében 2021. január 1-jétől az iparűzési adóbevallás (az ÁNYK alkalmazásával) kizárólag az állami adóhatósághoz (NAV) teljesíthető. Az állami adóhatóság bevalláskitöltésre szolgáló számítógépes rendszere a számszaki hibára, ellentmondásra automatikusan felhívja az adóalany figyelmét és tájékoztatja arról, hogy az adóbevallást az önkormányzati adóhatóság részére csak a hiba adózó általi kijavítását követően továbbítja.

Tájékoztató a háziorvosok, védőnők részére

A helyi iparűzési adóról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2010. (XII.10.) sz. 2/A. § 2.önkormányzati rendelet módosítása következtében „…mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.”

Az alábbi eljárási tudnivalókra hívjuk fel az érintett adóalanyok figyelmét:

Az érintett adóalanyok köre a Htv. 52. § 23. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján: az a háziorvos, védőnő vállalkozó, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.

A rendelkezés több törvényi feltételt szab az adómentesség érvényesítéshez:

–  A háziorvos a külön jogszabályban – a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet – meghatározott tevékenységet végezzen. A rendelet 4.§ (1) – (2) bekezdései taxatíve felsorolják a háziorvos által végezhető tevékenységeket, e körbe tartozik az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel is, továbbá a tartósan betöltetlen háziorvos körzetben való helyettesítés keretében a hivatkozott bekezdésekben nevesített tevékenységek ellátása is.

–   A rendeletben meghatározott tevékenység végzés ellenértékének (árbevétel) legalább 80%-a – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból származzon.

Tájékoztató „kisvállalkozó” adózók bejelentéséről, bevallásáról

A helyi adókról szóló 1990. évi törvény C. törvény 2023. évi módosítása három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.

A 2023. január 1. napjától hatályba lépő új szabályok szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalapmegállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően: május 31-ig) köteles majd megfizetni iparűzési adóelőlegét/adóját.

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja, illetve kilép a sávhatárból.

A kisvállalkozó adóalanyok az önkormányzati adóhatóságnál háromféle egyszerűsített adózási mód közül választhatnak:

Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó iparűzési adóalap

– 2,5 – 2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 50 ezer forint)

– 6 – 6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 120 ezer forint)

– 8,5 – 8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint. – (éves iparűzési adó: 170 ezer forint)

A kisvállalkozóknak a Htv. 39.§ (1) bekezdés alapján – tételes költségelszámolás – is lehetőségük van bevallásuk benyújtására.

Általános szabályok szerint adózó kisvállalkozások az új egyszerűsített iparűzési adóalapba történő belépése a következő módon lehetséges:

– főszabály: FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevalláson (pl.:2022. évi),

Amennyiben a kisvállalkozó adózó bevallását késedelmesen (május 31-jét követően) nyújtja be és azt igazolási kérelemmel nem menti ki, akkor a bevallás feldolgozásra kerül, ám az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó bejelentés már nem fogadható el. Azaz ő az általános szabályok szerint adózik.

– jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévre is, ezen adóévről (pl.: 2023. évi) szóló bevallásban (Htv. 39/A. (4) bek a)),

Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévéről szóló adóbevallásban jelentheti be az első adóévre is az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását.

– a székhelyét áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak bejelentési/változás-bejelentési nyomtatványon. (Htv. 39/A. (4) bek b))

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez az „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatvány (V. pont) szolgál, mely az E-önkormányzat portálon az adóügyi ágazat/általános adónyomtatványok között található meg.

A Htv. 39/A. § (9) bekezdése szerint a kisvállalkozó adóelőleg-fizetése az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz 2023. május 31-ig esedékes. Adóelőleget csak akkor kell vallania, ha a települési jelenléte az adóév ötödik hónapjának utolsó napja előtt kezdődik és megfelel a Htv. 39/A. § (10) bekezdés b) pontjának, azaz az előző adóévi bevétele nem több, mint a Htv. 39/A. § (1) bekezdés szerinti összeg (25 millió forint, az átalányadózó kiskereskedő esetében 120 millió forint).

A Htv. 39/A. § (6) bekezdése alapján, ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az önkormányzati adóhatóságnak. A bejelentési kötelezettségét teljesítheti a bevallási, illetve (ha az előző évről bevallásbenyújtási kötelezettség nem terhelte) a változás-bejelentési nyomtatványon is. E bejelentéssel egyidejűleg iparűzési adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben (szeptember 15. és március 15.) esedékes.

Amennyiben Adózó több önkormányzat illetékességi területén is végez tevékenységet, úgy minden településen egységes módon kell adóznia!

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők éves bevételtől függő bejelentési és adózási kötelezettségeiről

Az az egyéni vállalkozónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő, akinek az őstermelésből származó éves árbevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, az iparűzési adó alanyává válik, és bejelentkezési kötelezettség terheli. A bejelentkezési kötelezettségének a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon tehet eleget.

Az őstermelőnek, ha éves bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, iparűzési adó bevallási kötelezettsége is van, melynek határideje: az adóévet követő év május 31-e. A bevallási kötelezettségének a „Helyi iparűzési adóbevallás” nyomtatványon tehet eleget.

A Htv. 35.§ (1) és (2) bekezdése alapján:

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

A Htv. 52.§ 26. pontja alapján:

Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. tv. szerint:

Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelő igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és a magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.

Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány.

Illetékesség

A lakhelyen (székhelyen) kívül – ha ez eltérő – a termőföld szerinti település önkormányzati adóhivatalánál is bejelentési kötelezettsége van.

A Htv. 52.§-a 31. pontja szerint telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Határidők a helyi iparűzési adóban

Az iparűzési adóbevallásra, megfizetésre, kiutalásra vonatkozó határidőt a 2017. évi CL. számú adózás rendjéről szóló törvény, rövidítve Art. szabályozza, illetve kizárólag a kisvállalkozók vonatkozásában a Htv. 39/A. § (4), (6) és (7) bekezdése tartalmaz határidőt. Az iparűzési adó és adóelőleg elszámolási rendje naptári évvel megegyező üzleti év alkalmazása esetén.

tárgyév március 15. I. félévi helyi iparűzési adó-előleg megfizetése

tárgyév május 31. Az előző évre vonatkozó helyi iparűzési adóbevallás benyújtása. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése.

Kisvállalkozó adózó

  • tárgyévi adóelőlegének fizetési határideje,
  • tárgyévet megelőző adóévre vonatkozó bevallás benyújtási határideje, amennyiben az adó összege meghaladja az adóelőleg összegét; a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése, vagy
  • amennyiben az adóelőleg meghaladja az adó összegét és annak visszatérítését kéri adózó;

tárgyév szeptember 15. II. félévi helyi iparűzési adó előleg befizetése

A fenti befizetési kötelezettségeket a Dunakeszi Város Önkormányzat 11784009-15731247-03540000 Helyi iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni.

Adóelőleg módosítása

Az Art. 69.§ alapján az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítási kérelmet kizárólag az esedékesség időpontjáig nyújtható be.

Ügyleírás

Az adó alanya:

Fő szabály szerint az adó alanya az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltat (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak.

Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Az adó alanya az ,,E” és ,,P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.

Tovább olvasom

Az adó tárgya

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű.

Az adó alapja és adó mértéke

Az adó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Az adó mértéke személyszállító gépjármű esetén, a gépjármű

  • gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 4–7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 8–11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 12–15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).

Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Alkalmazott jogszabályok

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

102/2011. (VI.29.) kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL.. törvény

Adómentességek

Mentes az adó alól:

  • a költségvetési szerv,
  • az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
  • az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott, (A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.)
  • az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
  • a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
  • a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.
  • a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,
  • az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
  • az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.

Fontos kiemelni, hogy az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az adóalanynak – fő szabály szerint – nem kell bejelentést tennie és bevallást benyújtania az adóhatósághoz, mivel a gépjárműadó fizetési kötelezettség megállapítása az Okmányirodák által vezetett járműnyilvántartásban szereplő adatokból hivatalból történik.

Ennek megfelelően az adózónak csak azokban az esetekben kell bejelentést tenni (bevallást benyújtani) az adóhatósághoz, ha adómentességet vagy az adófizetési kötelezettség szünetelését kívánja érvényesíteni.

Az adó mértéke ezekben az esetekben az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után

  • a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
  • a fenti pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni.

A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.

Figyelem!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az oldalon található bevallást és nyilatkozatokat csak postai úton küldheti be, vagy leadhatja személyesen az ügyfélszolgálatunkon. Elektronikus ügyintézésnek csak az Önkormányzati Hivatali Portál felületen benyújtott űrlap, illetve az E-papír szolgáltatás számít. E-mailen nem áll módunkban semmilyen bevallást elfogadni.

Nyomtatványok

Gyakran ismételt kérdések

pdf ikon

Gépjárműadó bevallás

Letöltés
pdf ikon

Forgalomba visszahelyezési kérelem

Letöltés
pdf ikon

Kérelem parkolási engedélyhez

Letöltés
pdf ikon

Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során

Letöltés

Be szeretném jelenteni, hogy vásároltam/eladtam egy autót.

Okmányirodában kell bejelenteni mind a vásárlást, mind az eladást, mind pedig ott kell kezdeményeznie a forgalomból történő kivonást.

Eladtam az autómat, miért én fizetem a súlyadót?

Ha a gépjárművet kereskedésbe adta be, akkor a kereskedő ki fogja vonni a forgalomból a járművet, és az időarányos részre a gépjárműadó visszajár.

Ha a gépjárművet magánszemély (vagy cég, aki nem kereskedő) vette meg, akkor az eladó fizeti a teljes éves súlyadót, tekintettel arra, hogy éves adózás van, aki január 1-jén a tulajdonos, ő az adó alanya teljes egész évben.

Vettem egy autót, mikor várható a súlyadó?

Ha a gépjárművet autókereskedésben vásárolta, és a vevő nevén került újra forgalomba, akkor a vásárlást követő hónap 1. napjától adóköteles vevő nevén a gépjármű.

Ha a gépjárművet magánszemélytől vette, akkor a vásárlást követő év január 1-jétől adóköteles vevő nevén.

Ideiglenesen kivonattam a személygépkocsimat a forgalomból, bejelentem.

Nincs bejelentési kötelezettség, okmányirodában kell intézni a kivonást.

Megállított a rendőr, hogy ki van vonva a kocsim a forgalomból. Én erről miért nem tudok?

1 éven túli gépjárműtartozás esetén hivatalunk kivonja a forgalomból a gépjárművet. A tartozás kifizetése után egy kérelem benyújtásával az autó újra visszahelyezhető a forgalomba. A kérelmet az Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán tudja kitölteni és leadni.

Örököltem a gépjárművet mi a teendő?

Egy forgalmi engedély másolata elegendő, illetve hagyatékátadó végzés, nem kell bevallás nyomtatványt benyújtani.

Ellopták az autómat mit kell tennem önök felé?

A szünetelés bejelentését a gépjárműadó nyomtatványon kell megtenni. A rendőrségi igazolást másolatban csatolni kell a bevalláshoz.

Ügyleírás

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt másik helyi adószámlára számolja el, vagy visszatéríti bankszámlára (esetleg lakcímre).

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni.

Tovább olvasom

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

Alkalmazott jogszabályok

  • 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
  • 1990. évi C. törvény a helyi adókról

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az oldalon található bevallást és nyilatkozatokat csak postai úton küldheti be, vagy leadhatja személyesen az ügyfélszolgálatunkon. Elektronikus ügyintézésnek csak az Önkormányzati Hivatali Portál felületen benyújtott űrlap, illetve az E-papír szolgáltatás számít. E-mailen nem áll módunkban semmilyen bevallást elfogadni.

Nyomtatványok

pdf ikon

Nyomtatványok - Túlfizetési kérelem

Letöltés
pdf ikon

Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során

Letöltés

Végrehajtás

Az eljárás megindítása:

A végrehajtási eljárás megindítását végrehajtható okirat alapján kezdeményezheti az adóhatóság. Végrehajtható okiratnak minősül az ún. kivetéses adónemek (építményadó, telekadó, gépjárműadó) esetében a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés. Az ún. önadózás (iparűzési adó, talajterhelési díj, tartózkodás utáni idegenforgalmi adó) esetében végrehajtható okiratnak minősül a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás (Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásákról szóló 2017. évi CLIII. törvény – továbbiakban Avt. – 29. §.).

A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.

A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul (Avt. 30. §), vagyis az adóhatóság nem köteles az adózót külön felhívni a hátralék rendezésére.

Végrehajtási cselekmények az alábbiak lehetnek

  • végrehajtás fizetési számlára (hatósági átutalási megbízás)
  • végrehajtás munkabérre (az ún. munkabér letiltás)
  • végrehajtás nyugdíjra (az ún. nyugdíj letiltása)
  • végrehajtás ingó vagyontárgyra (nagyobb értékű ingóság pl. gépjármű lefoglalása)
  • végrehajtás ingatlan vagyontárgyra (Földhivatalban az adózó ingatlanára történő végrehajtási ill. jelzálogjog bejegyeztetése az adóhatóság által).

A végrehajtási eljárás költségeit az adós viseli (Avt. 11.§ ).

Tovább olvasom

Jogorvoslat

A végrehajtási eljárás során az adóhatóság törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. Az elkésett, a nem a jogosulttól származó, valamint az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogást tartalmazó kérelmet az elsőfokú adóhatóság visszautasítja.

Az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott végrehajtási kifogást a Pest Megyei Kormányhivatal bírálja el. A végrehajtási kifogás eljárási illetéke 5000 Ft, melyet csekken (csak magánszemély), vagy átutalással lehet megfizetni a 11784009-15731247-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetési számlára.

A végrehajtási eljárás szünetelése

A végrehajtási eljárás az alábbi esetekben szünetel:

  • az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, és a kérelem tárgyában jogerős döntés született,
  • az adózó meghalt, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig.

A szünetelés alatt eljárási cselekményeket hatályosan nem lehet végezni, a szünetelés megállapításáig elvégzett eljárási cselekmények azonban megtartják hatályukat (példa: amennyiben az adós ingatlanára jelzálogjogot jegyeztetett be az adóhatóság, az adózó ezt követően benyújtja fizetési könnyítési kérelmét, az adóhatóság már újabb végrehajtási cselekményt (pl. munkabér letiltást) már nem foganatosíthat, azonban a korábban bejegyeztetett jelzálogjogot nem köteles töröltetni).

Fizetési könnyítés

Az eljárás megindítása:

A fizetési könnyítés eljárás mindig az adózó kérelmére indul (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 198.§). Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

  • a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
  • átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A fent leírt jogszabályi feltételeknek együttesen kell teljesülnie. Azon adózók esetében, akik részére az adóhatóság egyszer már engedélyezett fizetési könnyítést, azonban az adózó nem tett eleget maradéktalanul a fizetési könnyítést engedélyező határozatban foglaltaknak, újabb fizetési könnyítést az adóhatóság már nem engedélyez (mivel annak a feltételnek, hogy az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető az adózó már nem felel meg).

Magánszemélyek automatikus részletfizetési kérelme:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 199. § (1) bekezdése alapján a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény).

Adómérséklés

Az eljárás megindítása

Az adómérséklés szintén az adózó kérelmére induló eljárás (Art. 201. §). Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem is mérsékelheti.

Az Art. 201. § (3) bekezdése szerint az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

A fent leírtakból kifolyólag az adózó jövedelmi és vagyoni helyzetének is azt kell tükröznie, hogy az adótartozás megfizetése ellehetetlenítené a saját és a vele közös háztartásban élők megélhetését.

A kérelem benyújtása (az adómérséklés és a fizetési könnyítés esetében egyaránt)

  • a magánszemélyek esetében az adóhatóság kizárólag az általa rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmet fogadja el, a kérelem nyomtatvány letölthető a www.dunakeszi.hu oldalról (letölthető dokumentumok), vagy beszerezhető az Ügyfélszolgálaton,

az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok) adózók kizárólag az  E-önkormányzat portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu) található nyomtatványt pontosan kitöltve, valamint a megfelelő dokumentumokat csatolva elektronikus úton,

A kérelemhez az alábbi mellékleteket kötelező csatolni

  1. Magánszemélyeknek: 3 db rezsi számlalevél, jövedelemigazolás vagy bankszámlakivonat (az adózóval közös háztartásban élő összes jövedelemmel rendelkező személytől), hitelszerződés (amennyiben az adózó, vagy a vele közös háztartásban élő lakáshitellel rendelkezik).
  2. Nem magánszemélyek: egyszerűsített éves beszámoló, főkönyvi kivonat, a 000 Ft eljárási illeték megfizetését igazoló utalási bizonylat (feladóvevény) másolata

Az eljárás lefolytatása (az adómérséklési és a fizetési könnyítési eljárás esetében egyaránt)

  • az adózó kérelmét egyénileg az adócsoport vezetője bírálja el,
  • az eljárás folyamán figyelembe veszi az összes tényezőt, amely a fizetési nehézség kialakulásához vezetett, azonban az elsődleges és legfontosabb szempont az adózó szociális helyzete, figyelembe veszi az adózó és a vele közös háztartásban élők összes havi nettó jövedelmét, a megélhetéshez szükséges havi kiadásait, valamint a vagyoni helyzetét is (vagyis az adózó és a vele közös háztartásban élők ingatlan, gépjármű tulajdonait stb.),
  • nem veszi figyelembe az adózó azon kiadásait, amelyek nem a mindennapi megélhetéshez szükségesek (példák: gépjármű hitel és gépjármű fenntartásával kapcsolatos költségek, internet, kábeltévé havidíja, telefonköltség stb.),

nem magánszemély adózók esetében a csatolt egyszerűsített éves beszámoló és a főkönyvi kivonat alapján veszi figyelembe az adott társaság vagy szervezet éves bevételét, költségeit, működési eredményét.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az oldalon található bevallást és nyilatkozatokat csak postai úton küldheti be, vagy leadhatja személyesen az ügyfélszolgálatunkon. Elektronikus ügyintézésnek csak az Önkormányzati Hivatali Portál felületen benyújtott űrlap, illetve az E-papír szolgáltatás számít. E-mailen nem áll módunkban semmilyen bevallást elfogadni.

Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.

Nyomtatványok

pdf ikon

Kérelem magánszemély vagy egyéni vállalkozó részére

Letöltés
pdf ikon

Természetes személyek részére engedélyezhető automatikus részletfizetés

Letöltés
pdf ikon

Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során

Letöltés

Ügyleírás

Adóköteles Dunakeszi Város Önkormányzata illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban telek).

Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a Htv. 12. §-ban meghatározottak az irányadók.

Az adó alapja a telek m2-ben számított alapterülete.

Az adó mértéke külterületi telek esetén 10 Ft/m2, belterületi telek esetén 180 Ft/m2.

Adómentességek

Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában lévő, 3.000 m2 alapterületet meg nem haladó méretű telek.

Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem érvényesül abban az esetben, ha a magánszemély tulajdonában több olyan telek áll, melynek alapterülete a 3.000 m2-t nem haladja meg, azonban a tulajdonában lévő, tulajdoni arányának megfelelő alapterületek mérete összességében a 3.000 m2-t meghaladja.

Ebben az esetben a magánszemély tulajdonos telekadó bevallásra és megfizetésre kötelezett a tulajdonában lévő, tulajdoni arányainak megfelelő alapterület után.

(3) Mentes a telekadó alól az a belterületi telek, melyre a vonatkozó jogszabályok szerint  épületet nem lehet elhelyezni. Ennek tényét az adózó a Jegyző mint építéshatóság által kiadott igazolással köteles igazolni.

Tovább olvasom

Alkalmazott jogszabályok

  • évi CL. törvény az adózás rendjéről
  • évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
  • évi C. törvény a helyi adókról

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az oldalon található bevallást és nyilatkozatokat csak postai úton küldheti be, vagy leadhatja személyesen az ügyfélszolgálatunkon. Elektronikus ügyintézésnek csak az Önkormányzati Hivatali Portál felületen benyújtott űrlap, illetve az E-papír szolgáltatás számít. E-mailen nem áll módunkban semmilyen bevallást elfogadni.

Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.

Nyomtatványok

pdf ikon

Telekadó adatbejelentés

Letöltés
pdf ikon

Meghatalmazás

Letöltés
pdf ikon

Megállapodás nyomtatvány

Letöltés