2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó ügyekben továbbra is Dunakeszi Város Önkormányzati Adóhatósága az illetékes.

Általánosságban a gépjármű tulajdonosoknak és üzembentartóknak továbbra sem kell majd a változásokról adatbejelentést tenni az állami adóhatóság felé. A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli majd az állami adó- és vámhatósággal. Ezt követően havonta frissül az adatbázis.

Az önkormányzati adóhatóság is adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára a 2020. december 31-én nyilvántartott adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, így ezekről az adózóknak külön bejelentést nem kell tenniük. Az adóelőírásokat tartalmazó határozatokat 2021. évtől az állami adóhatóság postázza az érintetteknek. A változásokkal kapcsolatos információk, az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján megtekinthetők.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) rendelkezik a magánfőzés szabályairól.

Fogalom meghatározás:

Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésén a gyümölcstermesztő személy(ek) által végzett előállítása.

Gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.

Párlat adójegy: egy olyan igazoló szelvény, amely adójegyenként egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. Igazolja egy liter párlat 700 forint jövedéki adótartalmának megfizetését, valamint a magánfőzött párlat eredetét is.

Adóköteles Dunakeszi Város Önkormányzata illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén, annak a hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén (bontás) a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Lakás céljára szolgáló épület, épületrész és üdülő esetén, az adó évi mértéke, az építmény teljes hasznos alapterülete után 240 Ft/m2. Nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén – a (3) bekezdésben felsorolt területeket és az üdülőt kivéve – az építmény teljes hasznos alapterülete után:

1. a) kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén: 941 Ft/m2
2. b) az a) pontba be nem sorolható építmény esetében: 706 Ft/m2

(például: garázs, műhely, raktár, csarnok, műterem, stúdió, egyéb épület, a használatbavételi engedélyben feltüntetettnek megfelelően)

1. c) magánszemély adóalany tekintetében az a) pontba be nem sorolható építmény esetében : 600 Ft/m2
2. d) magánszemély adóalany tekintetében a helyi adókról szóló törvény szerinti egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmények esetében, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől eltérő célra használnak: 941 Ft/m2.

Külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén az adó évi mértéke az építmény teljes hasznos alapterülete után 1.271 Ft/m2.

Külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész 2020.01.01. napjától rendeleti adókedvezményre nem jogosult!

Belterületi lakás céljára szolgáló épület, épületrész és üdülő esetén a (2) bekezdés szerinti mértékű adókedvezményben részesül a magánszemély és nem magánszemély adóalany, amennyiben ezen ingatlant magánszemélyek életvitelszerűen (ténylegesen) lakásként használják.

A Telefonos Azonosítás egy újfajta azonosítási mód Hivatalunknál, amelynek használatával – hasonlóan a bankok által alkalmazott megoldásokhoz – már telefonon is intézhetők egyes önkormányzati adó ügyek magánszemélyek részére. Az ingyenes szolgáltatást személyesen, postai úton és elektronikusan is lehet igényelni.

Hogyan működik a Telefonos Azonosítás?

A személyes regisztrációs eljárás keretében sor kerül a kérelmező ügyfél adatainak és személyazonosságának ellenőrzésére. Ezután az ügyfél adóazonosító jelét, valamint bemutatott okmánya számát bejegyzik a telefonos regisztrációs adatbázisba.

Ezt követően kerül sor, az ügyfél számára a 4 számjegyből álló azonosító szám (Pin kód) generálásra, melyet első használat előtt meg kell változtatni.

A szolgáltatás használata során telefonos ügyintézés esetén az azonosításkor a rendszer bekéri a 10 számjegyű adóazonosító jelet, majd az azonosító számot. Első használatkor a kapott azonosítót meg kell változtatni. Ezen a módosításon a rendszer végig vezeti az állampolgárt.

Postai úton vagy elektronikusan beküldött kérelmen (PIN-KÓD-REG) fenti adatok megadásával, a kérelem űrlap (PIN-KÓD-REG) megtalálható és letölthető a www.dunakeszi.hu honlapról.

Milyen előnye van a telefonon történő azonosított ügyintézésnek?

Ingyenes, hiteles, kényelmes.

Milyen ügyek intézhetők telefonon?

1. Általános tájékoztatás kérhető

• az adózással kapcsolatos általános, ügyfél-azonosításához nem kötött, adótitkot nem érintő ügyekben.

2. Egyedi ügyekben tájékoztatás kérhető, ügyfél-azonosításhoz kötött ügyek, adótitkot érintő ügyekben.

• az önkormányzati adóhatósághoz bejelentett törzsadatokról,
• az adószámláról, az adószámla-kivonatáról,
• fizetési kötelezettségekről, hátralékokról,
• az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról,
• a képviseletre vonatkozó, önkormányzatunknál nyilvántartott adatokról (állandó meghatalmazásról),
• a bevallások adatairól, a hibás bevallásról, az elmulasztott bevallások miatt kiszabott mulasztási bírságról, adóigazolás ügyintézéséről,
• a bevallások adatairól, a hibás bevallásról, az elmulasztott bevallások miatt kiszabott mulasztási bírságról.

Az adózók 2023. év január 1. napjától a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet alapján a helyi iparűzési adót euró vagy amerikai dollár devizanemben is megfizethetik.

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által 2022. decemberben kiadott tájékoztatóban foglaltakat kiegészítve, a helyi iparűzési adó árfolyam elszámolásával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk Önöket.

Az adózó a helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét a Kincstár által az illetékes önkormányzat részére e célból euró vagy amerikai dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott „HIPA deviza beszedési technikai számla” elnevezésű számlára történő átutalással is teljesítheti.

A Kincstár a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a számlájára utalt euró- vagy amerikai dollár összegnek a Magyar Nemzeti Bankhoz (a továbbiakban: MNB), mint a Kincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon számított és a Magyar Nemzeti Bank mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételeiben[1] foglaltak szerint a Kincstár számláján jóváírt forintösszegét haladéktalanul átutalja az önkormányzat – pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett – helyi iparűzési adóbeszedési számlájára.

Az MNB Általános Üzleti Feltételei szerint a „beérkezéskor érvényes árfolyam” nem feltétlenül azonos a beérkezés napján az MNB által jegyzett árfolyammal. Az MNB 12:00 óra előtti beérkezés esetén a beérkezés napját megelőző (T-1) napi hivatalos árfolyamot, 12:00 óra utáni beérkezés esetén pedig a beérkezés (T) napi árfolyamot alkalmazza, továbbá az adott nemzetközi piaci helyzetnek megfelelően kialakított egyedi árfolyammal történő elszámolást végez 1 millió USD összeg feletti USD devizanemben teljesített, valamint 10 millió USD összeg feletti EUR devizanemben teljesített fizetési megbízások esetén.

Önkormányzat neve: Dunakeszi Város Önkormányzata

Számla száma: 10023002-00340258-02120018

Számla IBAN száma: HU29 1002 3002 0034 0258 0212 0018”

Az „Adószámla kivonatok” kézbesítését követően – évek óta visszatérően – sok adózó, ügyfél keresi fel az önkormányzati adóhatóságot és érdeklődik a számlalevelek tartalmáról, ugyanis ekkor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy egyes építményadóztatással összefüggő adatbejelentési kötelezettségeket elmulasztottak teljesíteni.

Mivel az adónem ún. „kivetéses” jellegű vagyoni típusú helyi adó, így az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, illetve szünteti meg az adókötelezettségét. Az építményeket érintő változásokat az adóévet követő év január 15-ig kell adatbejelentés (régebben adóbevallás néven) formájában megtenni az érintetteknek.

A fizetési határidők előtt visszatérő probléma, hogy a tulajdonosok személyében, vagy az építmény funkciójában, használatában, méretében vagy az önkormányzati adókedvezmények igénybevételében bekövetkezett változásokat elfelejtik, elmulasztják bejelenteni az abban érintettek.

Amennyiben Önök – az Adószámla kivonat adatainak áttekintését követően – azzal szembesülnek, hogy elmulasztották az építményadót érintő adatbejelentést – elévülési időn belül – azt Adatbejelentő lapon pótolhatják. A beérkezett adatbejelentések alapján az adóösszegek korrekciója megtörténik, amelyről határozatot ad ki az önkormányzati adóhatóság.

Az Adószámlákon tételesen megtalálják az adóztatott építmények azonosító adatait, így kérjük, szíveskedjenek leellenőrizni, hogy az ott feltüntetett adatok helyesek-e. Ha azt tapasztalják, hogy olyan építmények vannak adóztatva, amelyek már az év első napján nem az adózó tulajdonában vannak, szíveskedjenek az adatbejelentést mielőbb pótolni.

Az adatbejelentés legegyszerűbb módja, ha Önök az Elektronikus Önkormányzati Portálon https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap  belépve az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” szóló ASP-ADÓ-31-2015 számú nyomtatványt készítik el és azt elektronikusan, vagy papír formátumban beküldik, vagy kinyomtatva behozzák ügyfélfogadási időben az ügyfélszolgálatra, ahol személyesen is egyeztetni tudnak kollégáinkkal.

Dunakeszi Város Önkormányzati Adóhatósága

Adóköteles az a vállalkozó (magánszemély vagy cég) aki az önkormányzat illetékességi területén állandó vállalkozási tevékenységet folytat (iparűzési tevékenység). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával kezdődik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve:

– az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben A továbbiakban röviden: Htv.) meghatározottak szerint számított – összegével,

– az alvállalkozói teljesítések értékével,

– az anyagköltséggel,

– az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a Htv. mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, és más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, az adó alapját egyszerűsített módon is megállapíthatja.

A helyi iparűzési adóról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2010. (XII.10.) sz. 2/A. § 2.önkormányzati rendelet módosítása következtében „…mentes a helyi iparűzési adó fizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.”

Az alábbi eljárási tudnivalókra hívjuk fel az érintett adóalanyok figyelmét:

Az érintett adóalanyok köre a Htv. 52. § 23. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján: az a háziorvos, védőnő vállalkozó, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.

A rendelkezés több törvényi feltételt szab az adómentesség érvényesítéshez:

–  A háziorvos a külön jogszabályban – a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet – meghatározott tevékenységet végezzen. A rendelet 4.§ (1) – (2) bekezdései taxatíve felsorolják a háziorvos által végezhető tevékenységeket, e körbe tartozik az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel is, továbbá a tartósan betöltetlen háziorvos körzetben való helyettesítés keretében a hivatkozott bekezdésekben nevesített tevékenységek ellátása is.

–   A rendeletben meghatározott tevékenység végzés ellenértékének (árbevétel) legalább 80%-a – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból származzon.

A helyi adókról szóló 1990. évi törvény C. törvény 2023. évi módosítása három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.

A 2023. január 1. napjától hatályba lépő új szabályok szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalapmegállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően: május 31-ig) köteles majd megfizetni iparűzési adóelőlegét/adóját.

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja, illetve kilép a sávhatárból.

A kisvállalkozó adóalanyok az önkormányzati adóhatóságnál háromféle egyszerűsített adózási mód közül választhatnak:

Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó iparűzési adóalap

– 2,5 – 2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 50 ezer forint)

– 6 – 6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg, – (éves iparűzési adó: 120 ezer forint)

– 8,5 – 8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint. – (éves iparűzési adó: 170 ezer forint)

A kisvállalkozóknak a Htv. 39.§ (1) bekezdés alapján – tételes költségelszámolás – is lehetőségük van bevallásuk benyújtására.

Általános szabályok szerint adózó kisvállalkozások az új egyszerűsített iparűzési adóalapba történő belépése a következő módon lehetséges:

– főszabály: FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevalláson (pl.:2022. évi),

Amennyiben a kisvállalkozó adózó bevallását késedelmesen (május 31-jét követően) nyújtja be és azt igazolási kérelemmel nem menti ki, akkor a bevallás feldolgozásra kerül, ám az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó bejelentés már nem fogadható el. Azaz ő az általános szabályok szerint adózik.

– jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévre is, ezen adóévről (pl.: 2023. évi) szóló bevallásban (Htv. 39/A. (4) bek a)),

Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévéről szóló adóbevallásban jelentheti be az első adóévre is az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását.

– a székhelyét áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak bejelentési/változás-bejelentési nyomtatványon. (Htv. 39/A. (4) bek b))

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez az „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatvány (V. pont) szolgál, mely az E-önkormányzat portálon az adóügyi ágazat/általános adónyomtatványok között található meg.

A Htv. 39/A. § (9) bekezdése szerint a kisvállalkozó adóelőleg-fizetése az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz 2023. május 31-ig esedékes. Adóelőleget csak akkor kell vallania, ha a települési jelenléte az adóév ötödik hónapjának utolsó napja előtt kezdődik és megfelel a Htv. 39/A. § (10) bekezdés b) pontjának, azaz az előző adóévi bevétele nem több, mint a Htv. 39/A. § (1) bekezdés szerinti összeg (25 millió forint, az átalányadózó kiskereskedő esetében 120 millió forint).

A Htv. 39/A. § (6) bekezdése alapján, ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az önkormányzati adóhatóságnak. A bejelentési kötelezettségét teljesítheti a bevallási, illetve (ha az előző évről bevallásbenyújtási kötelezettség nem terhelte) a változás-bejelentési nyomtatványon is. E bejelentéssel egyidejűleg iparűzési adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben (szeptember 15. és március 15.) esedékes.

Amennyiben Adózó több önkormányzat illetékességi területén is végez tevékenységet, úgy minden településen egységes módon kell adóznia!

Az az egyéni vállalkozónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő, akinek az őstermelésből származó éves árbevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, az iparűzési adó alanyává válik, és bejelentkezési kötelezettség terheli. A bejelentkezési kötelezettségének a „Bejelentkezés, Változás-bejelentés” nyomtatványon tehet eleget.

Az őstermelőnek, ha éves bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladja, iparűzési adó bevallási kötelezettsége is van, melynek határideje: az adóévet követő év május 31-e. A bevallási kötelezettségének a „Helyi iparűzési adóbevallás” nyomtatványon tehet eleget.

A Htv. 35.§ (1) és (2) bekezdése alapján:

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

A Htv. 52.§ 26. pontja alapján:

Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. tv. szerint:

Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelő igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és a magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.

Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány.

A lakhelyen (székhelyen) kívül – ha ez eltérő – a termőföld szerinti település önkormányzati adóhivatalánál is bejelentési kötelezettsége van.

A Htv. 52.§-a 31. pontja szerint telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Az iparűzési adóbevallásra, megfizetésre, kiutalásra vonatkozó határidőt a 2017. évi CL. számú adózás rendjéről szóló törvény, rövidítve Art. szabályozza, illetve kizárólag a kisvállalkozók vonatkozásában a Htv. 39/A. § (4), (6) és (7) bekezdése tartalmaz határidőt. Az iparűzési adó és adóelőleg elszámolási rendje naptári évvel megegyező üzleti év alkalmazása esetén.

tárgyév március 15. I. félévi helyi iparűzési adó-előleg megfizetése

tárgyév május 31. Az előző évre vonatkozó helyi iparűzési adóbevallás benyújtása. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése.

Kisvállalkozó adózó

• tárgyévi adóelőlegének fizetési határideje,
• tárgyévet megelőző adóévre vonatkozó bevallás benyújtási határideje, amennyiben az adó összege meghaladja az adóelőleg összegét; a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése, vagy
• amennyiben az adóelőleg meghaladja az adó összegét és annak visszatérítését kéri adózó;

tárgyév szeptember 15. II. félévi helyi iparűzési adó előleg befizetése

A fenti befizetési kötelezettségeket a Dunakeszi Város Önkormányzat 11784009-15731247-03540000 Helyi iparűzési adó beszedési számlájára kell teljesíteni.

Az Art. 69.§ alapján az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítási kérelmet kizárólag az esedékesség időpontjáig nyújtható be.

Az adó alanya:

Fő szabály szerint az adó alanya az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltat (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak.

Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Az adó alanya az ,,E” és ,,P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az ügytípus elektronikusan is intézhető, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval. Ügyindításhoz kattintson a képre.

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű.

Az adó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.

Fontos kiemelni, hogy az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az adóalanynak – fő szabály szerint – nem kell bejelentést tennie és bevallást benyújtania az adóhatósághoz, mivel a gépjárműadó fizetési kötelezettség megállapítása az Okmányirodák által vezetett járműnyilvántartásban szereplő adatokból hivatalból történik.

Ennek megfelelően az adózónak csak azokban az esetekben kell bejelentést tenni (bevallást benyújtani) az adóhatósághoz, ha adómentességet vagy az adófizetési kötelezettség szünetelését kívánja érvényesíteni.

• a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
• a fenti pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni.

A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az adózó által megjelölt másik helyi adószámlára számolja el, vagy visszatéríti bankszámlára (esetleg lakcímre).

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni.

Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
• 1990. évi C. törvény a helyi adókról

Az eljárás megindítása:

A végrehajtási eljárás megindítását végrehajtható okirat alapján kezdeményezheti az adóhatóság. Végrehajtható okiratnak minősül az ún. kivetéses adónemek (építményadó, telekadó, gépjárműadó) esetében a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés. Az ún. önadózás (iparűzési adó, talajterhelési díj, tartózkodás utáni idegenforgalmi adó) esetében végrehajtható okiratnak minősül a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás (Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásákról szóló 2017. évi CLIII. törvény – továbbiakban Avt. – 29. §.).

A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.

A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul (Avt. 30. §), vagyis az adóhatóság nem köteles az adózót külön felhívni a hátralék rendezésére.

• végrehajtás fizetési számlára (hatósági átutalási megbízás)
• végrehajtás munkabérre (az ún. munkabér letiltás)
• végrehajtás nyugdíjra (az ún. nyugdíj letiltása)
• végrehajtás ingó vagyontárgyra (nagyobb értékű ingóság pl. gépjármű lefoglalása)
• végrehajtás ingatlan vagyontárgyra (Földhivatalban az adózó ingatlanára történő végrehajtási ill. jelzálogjog bejegyeztetése az adóhatóság által).

A végrehajtási eljárás költségeit az adós viseli (Avt. 11.§ ).

A végrehajtási eljárás során az adóhatóság törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. Az elkésett, a nem a jogosulttól származó, valamint az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogást tartalmazó kérelmet az elsőfokú adóhatóság visszautasítja.

Az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott végrehajtási kifogást a Pest Megyei Kormányhivatal bírálja el. A végrehajtási kifogás eljárási illetéke 5000 Ft, melyet csekken (csak magánszemély), vagy átutalással lehet megfizetni a 11784009-15731247-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetési számlára.

Az eljárás megindítása:

A fizetési könnyítés eljárás mindig az adózó kérelmére indul (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 198.§). Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

• a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
• átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A fent leírt jogszabályi feltételeknek együttesen kell teljesülnie. Azon adózók esetében, akik részére az adóhatóság egyszer már engedélyezett fizetési könnyítést, azonban az adózó nem tett eleget maradéktalanul a fizetési könnyítést engedélyező határozatban foglaltaknak, újabb fizetési könnyítést az adóhatóság már nem engedélyez (mivel annak a feltételnek, hogy az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető az adózó már nem felel meg).

Magánszemélyek automatikus részletfizetési kérelme:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 199. § (1) bekezdése alapján a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény).

Az eljárás megindítása

Az adómérséklés szintén az adózó kérelmére induló eljárás (Art. 201. §). Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem is mérsékelheti.

Az Art. 201. § (3) bekezdése szerint az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

A fent leírtakból kifolyólag az adózó jövedelmi és vagyoni helyzetének is azt kell tükröznie, hogy az adótartozás megfizetése ellehetetlenítené a saját és a vele közös háztartásban élők megélhetését.

A kérelem benyújtása (az adómérséklés és a fizetési könnyítés esetében egyaránt)

• a magánszemélyek esetében az adóhatóság kizárólag az általa rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmet fogadja el, a kérelem nyomtatvány letölthető a www.dunakeszi.hu oldalról (letölthető dokumentumok), vagy beszerezhető az Ügyfélszolgálaton,

az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok) adózók kizárólag az  E-önkormányzat portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu) található nyomtatványt pontosan kitöltve, valamint a megfelelő dokumentumokat csatolva elektronikus úton,

A kérelemhez az alábbi mellékleteket kötelező csatolni

1. Magánszemélyeknek: 3 db rezsi számlalevél, jövedelemigazolás vagy bankszámlakivonat (az adózóval közös háztartásban élő összes jövedelemmel rendelkező személytől), hitelszerződés (amennyiben az adózó, vagy a vele közös háztartásban élő lakáshitellel rendelkezik).
2. Nem magánszemélyek: egyszerűsített éves beszámoló, főkönyvi kivonat, a 000 Ft eljárási illeték megfizetését igazoló utalási bizonylat (feladóvevény) másolata

Az eljárás lefolytatása (az adómérséklési és a fizetési könnyítési eljárás esetében egyaránt)

• az adózó kérelmét egyénileg az adócsoport vezetője bírálja el,
• az eljárás folyamán figyelembe veszi az összes tényezőt, amely a fizetési nehézség kialakulásához vezetett, azonban az elsődleges és legfontosabb szempont az adózó szociális helyzete, figyelembe veszi az adózó és a vele közös háztartásban élők összes havi nettó jövedelmét, a megélhetéshez szükséges havi kiadásait, valamint a vagyoni helyzetét is (vagyis az adózó és a vele közös háztartásban élők ingatlan, gépjármű tulajdonait stb.),
• nem veszi figyelembe az adózó azon kiadásait, amelyek nem a mindennapi megélhetéshez szükségesek (példák: gépjármű hitel és gépjármű fenntartásával kapcsolatos költségek, internet, kábeltévé havidíja, telefonköltség stb.),

nem magánszemély adózók esetében a csatolt egyszerűsített éves beszámoló és a főkönyvi kivonat alapján veszi figyelembe az adott társaság vagy szervezet éves bevételét, költségeit, működési eredményét.

A 2003. évi LXXXIX. környezetterhelési díjról szóló törvény alapján talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést (ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is) alkalmaz. Kivéve, ha egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt vagy szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.

Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1.200 Ft/m3.

Kiszámítása: díjfizetési alap (köbméter) x egységdíj (Ft/köbméter) x területérzékenységi szorzó (Dunakeszin: 3)

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (10%)

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. A talajterhelési díj alapját csökkentő számlát, igazolást, az azok keltét követő évben benyújtandó bevallással együtt kell megküldeni az adóhatósághoz.

A kibocsátónak a talajterhelési díjkötelezettséget érintő olyan változást, melyről egyéb hatóságok külön jogszabályban meghatározottak alapján az adóhatóságot nem kötelesek értesíteni, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül közvetlenül az adóhatóságnak be kell jelentenie.

A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.

A települési önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. Különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelmére.

Az adó alanya

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

Az adókötelezettség alól mentes:

• 18. életévét be nem töltött magánszemély;
• a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
• a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
• aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja];
• az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő egyházi személy.

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 100 Ft.

Az adó beszedésére kötelezett köteles olyan nyilvántartást (vendégkönyvet) vezetni, amiből megállapítható az eltöltött vendégéjszakák száma és a fizetett szállásdíj összege. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vendég nevét, címét és az eltöltött vendégéjszakák számát, a szállásdíj és a beszedett adó összegét.

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• Idegenforgalmi adóról szóló 39/2010.(XII.10.) önkormányzati rendeletet

Adóköteles Dunakeszi Város Önkormányzata illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban telek).

Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a Htv. 12. §-ban meghatározottak az irányadók.

Az adó alapja a telek m2-ben számított alapterülete.

Az adó mértéke külterületi telek esetén 10 Ft/m2, belterületi telek esetén 180 Ft/m2.

Mentes a telekadó alól a magánszemély tulajdonában lévő, 3.000 m2 alapterületet meg nem haladó méretű telek.

Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem érvényesül abban az esetben, ha a magánszemély tulajdonában több olyan telek áll, melynek alapterülete a 3.000 m2-t nem haladja meg, azonban a tulajdonában lévő, tulajdoni arányának megfelelő alapterületek mérete összességében a 3.000 m2-t meghaladja.

Ebben az esetben a magánszemély tulajdonos telekadó bevallásra és megfizetésre kötelezett a tulajdonában lévő, tulajdoni arányainak megfelelő alapterület után.

(3) Mentes a telekadó alól az a belterületi telek, melyre a vonatkozó jogszabályok szerint  épületet nem lehet elhelyezni. Ennek tényét az adózó a Jegyző mint építéshatóság által kiadott igazolással köteles igazolni.

Tisztelt Adózóink!

Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy az önkormányzat felé fizetendő első félévre esedékes adókat/adóelőlegeket 2024. március 18-ig lehet – tartozás és pótlékmentesen – megfizetni!

2024. március 18-ig fizethető:

• az építmény- és telekadó első félévi része,
• évi iparűzési adóelőleg első részlete és
• február hónapban beszedett idegenforgalmi adó összegét is.

Segítve az önkéntes adófizetést, önkormányzati adóhatóságunk a magánszemély adózóknak postai úton (az adó befizetésére szolgáló befizetési csekkel együtt), valamint elektronikus módon az Önök cégkapujára, hivatali kapujára, vagy személyes tárhelyére postázott „Értesítés adószámla egyenlegről” kiadványban szeretné Önt/Önöket tájékoztatni adóelőírásairól, befizetéseiről, adóegyenlegéről, 2024. első féléves fizetési kötelezettségeiről annak érdekében, hogy határidőben és pontosan tudják teljesíteni adófizetési kötelezettségeiket.

Azon adózó kap postán vagy az elektronikus tárhelyére fizetési értesítőt, akinek 1.000 Ft-ot meghaladó helyi adófizetési kötelezettsége van, illetve lesz 2024. március 18-ig az önkormányzati adóhatóság felé.

Az adószámla értesítőben benne van a március 18-ig és szeptember 16-ig pótlékmentesen fizetendő adó/adóelőleg, továbbá a korábbi évekről esedékes adóhátralékok összege.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy azon Adózók esetében, akik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/A. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap megállapítást választották, az értesítő a 2024.05.31. napján esedékes adóelőleget nem tartalmazza.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. Önkormányzatunknál lehetőség van elektronikus fizetésre (EFER) is.

Tájékoztatjuk, hogy az aktuális napi „ADÓSZÁMLA KIVONATOT” az Elektronikus Önkormányzati Portálról belépve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap  a nap 24 órájában az arra jogosultak lekérdezhetik és ellenőrizhetik esedékes tartozásuk vagy túlfizetésük nagyságát.

Az Elektronikus Önkormányzati Portál /EÖP/ minden adózó számára elérhető, a nap 24 órájában és a hét minden napján megvalósulhat az adófizetési kötelezettségek online lekérdezése és befizetése.

HOGYAN TUDOM ELEKTRONIKUSAN KIFIZETNI A 2024. MÁRCIUS 18-IG ESEDÉKES HELYI ADÓIMAT AZ E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁLON?

Önkormányzati adóhatóságunk teljes egészében biztosítja Önöknek adóügyekben az elektronikus ügyintézést, így otthonról minden ügy indítható és intézhető. Az Elektronikus Önkormányzati Portál (Portál) https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap, ügyfelei számára biztosít elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat. Személyes megjelenés, postai sorban állás nélkül küldhetik be kérelmeiket, bevallásaikat, adatbejelentéseiket, ellenőrizhetik adószámla kivonatukat, feldolgozott bevallásaikat megtekinthetik és ingyenesen fizethetnek bankkártyával adót, díjat az önkormányzatunknál.

Az E-önkormányzati portál működésének és használatának tájékoztatókat

https://ohp-20.asp.lgov.hu/tajekoztato

linken találja, ezen belül a részletes leírást az elektronikus fizetésről itt találhatja meg:

https://ohp-20.asp.lgov.hu/gyik_adok_dijak_illetek

Belépésre itt nyílik lehetőség: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitola

Az önadózás az a tevékenység, mely során az adóalany maga határozza meg a fizetendő adó mértékét.Ilyen adónemek a helyi iparűzési adó, valamint az idegenforgalmi adó. Ide sorolható a talajterhelési díj is, mely ugyan nem adónak minősül, azonban a beszedésével kapcsolatos feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

Ezen adónemek esetén tehát az adózónak a jogszabályban előírt határidőig bevallását be kell nyújtania az adóhatósághoz, és a bevalláson feltüntetett adó összegét szintén a jogszabályban előírt határidőig meg kell fizetnie.

Kivetéses adózás esetén az adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Kivetéses adónemnek minősül az építményadó, a telekadó, valamint a gépjárműadó.

Építményadó és telekadó esetében az adózónak adatbejelentést kell benyújtania az adóhatósághoz, az adóhatóság pedig az adatbejelentésben foglalt adatok alapján megállapítja a fizetendő adó mértékét és befizetési határidejét.

Fontos kiemelni, hogy bevallási, adatbejelentési kötelezettségnek minden adózó önként köteles eleget tenni, az adóhatóság külön felszólítása nélkül.

Amennyiben az adózó bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja.

Az adótitok fogalmát az Art. 127. § (1) bekezdése határozza meg: adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

Ez alapján telefonon, vagy e-mailen nem áll módunkban bővebb tájékoztatást adni az adózást érintő részletes kérdésekről. Ez ügyben kérjük, keresse fel személyes ügyfélszolgálatunkat.

Számlaszámok

11784009-15731247-10010000 egyéb bevételek

11784009-15731247-08970000 gépjárműadó

11784009-15731247-03540000 iparűzési adó

11784009-15731247-02440000 építményadó

11784009-15731247-02510000 telekadó

11784009-15731247-03160000 építmény utáni idegenforgalmi adó

11784009-15731247-03780000 késedelmi pótlék

11784009-15731247-03610000 bírság és végrehajtási költség

11784009-15731247-01030000 idegen bevételek

11784009-15731247-03920000 talajterhelési díj

11784009-15731247-03470000 illeték beszedés

11784009-15731247-03090000 tartózkodás utáni idegenforgalmi adó

Tájékoztatjuk a cégek tulajdonosait és képviselőit, hogy a cégkapun kiküldött dokumentumok .asice kiterjesztéssel rendelkeznek, melyek a gépre lementve .zip kiterjesztésre átnevezve válnak megnyithatóvá.

Az adózók és tanácsadóik régóta szorgalmazott igénye volt, hogy az adóhatóság, amennyiben kockázatot tár fel, ne egyből ellenőrzést indítson, hanem az adózókkal kölcsönösen együttműködve, egyfajta szolgáltatásnyújtásként próbálja rávezetni az adózókat az adószabályok helyes értelmezésére és az esetleges adminisztrációs hibák kijavítására. Ezekre az igényekre reflektálva került 2017-ben bevezetésre az adózók érdekét szolgáló új jogintézmény, a támogató eljárás, amely abból a megközelítésből indul ki, hogy az adózók alapvetően jogkövetőek, adókötelezettségeiket maradéktalanul teljesíteni kívánják, de az önkéntes jogkövetés során felmerülhetnek olyan nehézségek, problémák, adminisztrációs hibák, amelyek kiküszöbölésében az adóhatóság segítséget nyújt mindenfajta szankcionálás nélkül.

Az adóhatóság elsődleges feladata továbbra is az adóelkerülés megakadályozása és az így kivonni próbált adóösszegek biztosítása, ugyanakkor azoknak az adózóknak, akik hajlandóak együttműködni az adóhatósággal és jogkövető magatartást tanúsítanak, továbbra is kedvezményeket biztosít, és támogató eljárás keretén belül nyújt segítséget a hibák feltárására és kijavítására.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CL. (Art.) változásával az önkormányzati adóhatóság ellenőrzési tevékenységét megelőzi az adózással kapcsolatos kockázatelemzés, amelynek célja a kockázati tényezők észlelése, a kockázatok fennállásának kizárása. A kockázatelemzés keretein belül a revizorok megvizsgálják az adóhatóság adatbázisában fellelhető adatokat, az adózó által benyújtott adóbevallásokat, adatszolgáltatásokat, adóhatósági nyilvántartásokat, bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatokat, a nyilvánosan elérhető adatokat, illetőleg az adózóval esetlegesen már korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatokat. Amennyiben az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésre álló adatok kiértékelésekor, elemzésekor kockázatot észlel, az adózóval kapcsolatban más hatóságtól is kérhet információkat.

A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az önkormányzati adóhatóság támogató eljárást indít, vagy az adózót ellenőrzésre kiválasztja.

Amennyiben a kockázatelemzés hibát, hiányosságot észlel, annak megszűntetése érdekében a támogató eljárás keretében egyrészt önellenőrzést javasolhat, másrészt kapcsolatfelvételt kezdeményezhet az adózóval. A kapcsolatfelvétel célja, hogy a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával történjen meg. A támogató eljárás során nem történik sem ellenőrzés, sem szankcionálás, az elsődleges cél az ügyfél közvetlen szakmai tanácsokkal történő ellátása, segítése.

A támogató eljárásban való részvétel nem kötelező, azonban érdemes élni a szakmai segítséggel, hiszen az eljárás során kijavított jogsértések miatt az adóhatóság semmiféle jogcímen nem szab ki szankciót. Amennyiben a kapcsolatfelvétel megtörténik, a támogató eljárás végén jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a feltárt hibákat, hiányosságokat, az ezek megszűntetése érdekében tett intézkedéseket, illetőleg azt, hogy a támogatás eredményes vagy eredménytelen volt. Ha a támogató eljárás eredménytelen maradt, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

Abban az esetben, ha a kockázatelemzés egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy az adózó szándékos adóelkerülést, adócsalást követ el, akkor az elemzést követően, az adóellenőrzésre történő kiválasztás a támogató eljárás nélkül is megtörténhet.

Összefoglalva tehát, a támogató eljárás lényege, hogy az adóhatóság nem ellenőriz, nem szankciónál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ez gyakorlatilag egy, az adózóra specializált személyes adószakmai tanácsadás annak érdekében, hogy az adózók a már feltárt adminisztrációs hibát kijavíthassák és a bevallással lezárt, korábbi időszak hibáit, hiányosságait rendezzék.

A hibák jelentős része így hatékonyabban korrigálható az adóhatóság és az adózó együttműködésének eredményeként. Az adóellenőrzés megindítására pedig csak akkor kerülhet sor, ha a hibák az adózó által nem javíthatók, vagy nem vállalja az adózó az önellenőrzést, illetve a támogató eljárás eredménytelennek bizonyul.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Art. 138. §, Art. 139. §, Art. 140. §

Elektronikus ügyintézésnek az OHP portálon vagy az E-papíron keresztül beadott dokumentumok minősülnek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA tv.) 3. § 53. pontja szerint

termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.

A termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze az SZJA tv. 8. § (1) bekezdése alapján – ha az nem adómentes – külön adózó jövedelem, amely után az adó mértéke az adóalap 15 százaléka.

A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy ha a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (4) bekezdése szerint az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani.

Ha a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez termőföld bérbeadásából bevételt, akkor az adóbevallást és az adófizetést is önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni.

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem után az adó megállapítása, levonása, bevallás a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem (bérleti díj vagy földjáradék) kifizetőtől származik.

Nem terheli a kifizetőt az adókötelezettség abban az esetben, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemélynek igazolást kell kiadnia.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (továbbiakban: Avt.) rendelkezik többek között arról, hogy 2018. január 1-játől az önkormányzati adóhatóságoknak milyen feladatai vannak a megkeresésre folytatandó végrehajtási eljárások tekintetében.

E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás).

Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetve a tartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát, illetve ha a behajtást kérőt jogszabály valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, ennek eredménytelen megtételét követő 30 nap elteltével megkeresi a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzati adóhatóságot a behajtás végett, ha a tartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot. Törvény ennél alacsonyabb összegű értékhatárt is megállapíthat, de az nem lehet alacsonyabb 5 ezer forintnál.

Az adók módjára behajtandó köztartozásnál a behajtást kérő megkeresése minősül végrehajtható okiratnak.

Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a tartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett.

Az önkormányzati adóhatóság a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van!

Ha a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a megkeresésben foglalt követelés végrehajtásához való jog elévült, azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható az önkormányzati adóhatóság a megkeresést végzéssel visszautasítja.

Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság késedelmi pótlékot nem számít fel.

A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az önkormányzati adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.

Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet az önkormányzati adóhatósághoz terjesztik elő, akkor az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelmet az Art. fizetési kedvezményekről szóló fejezetében foglaltak szerint bírálja el azzal, hogy a tartozást kizárólag a behajtást kérő előzetes hozzájárulása alapján mérsékelheti. Ekkor az adóhatóság a mérséklésre irányuló kérelem egyidejű megküldése mellett felhívja a behajtást kérőt az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat megtételére. A behajtást kérő a felhívásra 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik. Ha a behajtást kérő nem járul hozzá a tartozás mérséklésére irányuló kérelem elbírálása során a mérsékléshez, e nyilatkozata az adóhatóságot köti. Ha a behajtást kérő határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a mérséklést nem ellenzi, vagy az adóhatóságot arról tájékoztatja, hogy a nyilatkozat megtételére nincs hatásköre, az adóhatóság a rendelkezésre álló információk alapján dönt.

Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet a végrehajtás elrendelését követően a behajtást kérőhöz nyújtották be, akkor a behajtást kérő a kérelmet annak elbírálása érdekében – mérséklési kérelem esetén az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatával egyidejűleg – haladéktalanul megküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelem kapcsán az Art. fizetési kedvezményről szóló fejezetében foglaltak szerint jár el az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelensége esetén a behajtási eljárást megszünteti. Az eredménytelenség miatt megszüntetett végrehajtási eljárás alapjául szolgáló adók módjára behajtandó köztartozás behajtása az eljárás megszüntetésétől számított egy év elteltével ismételten kezdeményezhető.

Mezőőri járulék fizetési kötelezettség hatálya kiterjed Dunakeszi város közigazgatási területéhez tartozó termőföldre és egyéb művelési ágú ingatlanra, kivéve az erdőt és a halastavat. Kiterjed továbbá Dunakeszi város közigazgatási területéhez tartozó olyan vegyes művelési ágú ingatlanokra, melyek részben termőföld és egyéb művelési ág, részben erdő vagy halastó művelési ág besorolás alá esnek.

Járulékköteles valamennyi, 10.000 m2 alapterületet meghaladó termőföld, annak hasznosításától függetlenül.

A járulékfizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a 10.000 m2 alapterületet meghaladó ingatlannak több földhasználója vagy tulajdonosa van, és ezen személyek használatában vagy tulajdonában álló ingatlanrész alapterülete nem haladja meg a 10.000 m2-t.

A járulékfizetési kötelezettség fennáll továbbá abban az esetben is, ha egy ingatlantulajdonosnak több olyan ingatlantulajdona van, amelyből egy sem haladja meg a 10.000m2 alapterületet, de a tulajdonában álló ingatlanok összalapterülete a 10000 m2-t meghaladja.

A járulékfizetési kötelezettséget nem érinti azon tény, ha az ingatlan olyan vegyes művelési ágú, mely részben termőföld és egyéb művelési ág, részben erdő vagy halastó művelési ág besorolás alá esik, de ebben az esetben a járulékfizetés alapja a termőföld és egyéb művelési ág besorolás alá eső terület m2-ben számított alapterülete.

Az adó- és értékbizonyítvány (hatósági bizonyítvány) az ingatlan forgalmi értékét határozza meg. Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság állítja ki. Kiadására elsősorban hagyatéki eljárás, gyámhivatali eljárás, bírósági végrehajtási eljárás során kerül sor.

Hagyatéki, gyámhivatali és végrehajtási eljáráshoz az adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes, egyéb esetekben 4.000,- Ft illetéket kell megfizetni Dunakeszi Polgármesteri Hivatal OTP Banknál vezetett 11784009-15731247-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetési alszámlájára.

• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről